2008. január 09. 10:00 - Nite

Angelic Layer

Szintén a felülről korhatáros sorozatokat gyarapítja az Angelic Layer is, bár rengeteg minden van benne amiért a különböző műfajok rajongóinak érdemes megnézniük: egy kitalált, valószínüleg jövőbeni játékot játszó gyerekekről szól, akik különböző versenyeken mérik össze szellemi erejüket, ügyességüket. Igen, ismét egy sport animéről van szó, sok akcióelemmel. Az Angelic Layer nevű játékot kis humanoid robotokkal játsszák, melyeket a játékosok a gondolataikkal mozgathatnak a Layer-nek nevezett játéktéren. A cél az ellenfél kilökése a Layer-ről (vagy addig kell gyepálni amíg mozog), amit leginkább mozgalmas, akciódús csatákkal tudnak kivitelezni. Ami miatt a játék egészen addiktív, hogy az Angeleket vásárlás után a gazdájuknak kell customizálni és skinelni, hogy egyéniséget kapjanak, így aztán nem csoda hogy mindenki ragaszkodik is a sajátjához. Az egész annyira hi-tech, és szerepjáték-szerű, hogy ha tényleg lehetne kapni, ebben a pillanatban venném is meg. Nem tudom, hogy ekkora ötletet kiaknázatlanul hagytak-e a sorozat marketingesei, nyilvánvaló technikai korlátok miatt ebben a formában biztosan nem létezik, de csodálkoznék ha legalább egy kártyajátékot nem hoztak volna ki a témával.
A történetről: Suzuhara Misaki ahogy Tokióba költözik a középiskola kezdetével, és meglátja a játékot, szintén beleszeret és úgy dönt hogy kipróbálja - persze ehhez van kis köze a sorozat őrült tudós karakterének is. Saját Angelje elkészítése után sok edzéssel egyre jobb játékosokat hív ki, végül bejut a bajnokságra is.
Sajnos hiába a rengeteg jó ötlet, a szép kivitelezés, a fülbemászó zenék, valahogy a sorozat mégis elég gyermetegnek hat. Természetesen valamennyire vicces mondjuk az őrült tudós karakter, meg az ahogy szadizza kedvenc beosztottját, de bizonyos életkor felett inkább fárasztó. A szereplők is nagyon aranyosak, de a drámájukkal nehéz azonosulni, nincsenek hozzá elég jól kidolgozva, nem elég összetettek, inkább csak egy-egy jól meghatározott motíváció vezérli őket. A kisebbek megcélzása ott is meglátszik, hogy szinte egyáltalán nem beszélnek csúnyán a sorozatban, és mivel a verekedést robotok végzik, vér se folyik. Én úgy gondolom, hogy fiatal anime rajongóknak ideális lehet bevezetésnek a sport sorozatok világába, aki meg fanatikusan szereti az akciót, vagy csak kíváncsi egy rendhagyó játékra, az is meg fogja találni a számítását.

Értékelés: 7.9

Linkek:
ANN:
http://www.animenewsnetwork.com/encyclopedia/anime.php
Aoianime:
http://www.aoianime.hu/
komment
2008. január 08. 17:55 - Khaos

Midori No Hibi

Adott egy titokzatos középiskolás fiú, akiről semmit sem tudunk, csak azt látjuk már a sztori legelején, hogy a srác nagyon tud verekedni. Öt vagy tíz nem számít, bot vagy kés szintúgy, ő mindenkit megcipőz, azaz, hogy meg és leüt, mivelhogy az övé az ördögi jobb, aminek ütéseit már-már mindenki féli vagy legalább ismeri a városban.
Hogy ez az erő avagy önbizalom honnan ered, senki sem tudja, még ő maga sem, csak szenved. Habár ezt legtöbben csak igen későn veszik észre mert mindezt éretlenül és kamasz fiú módjára, és persze animésen sarkítva teszi, nem is beszélve a többször is megjelenő pornómániájáról.
A folytonos keresés "A Lány" felé egyre vakabbá teszi a fiút, és amellé hogy kamaszosan válogat, már az első résztől kezdve kérdéses hogy inkább az ágyába vagy maga mellé akar valakit.
Ugyan a kezdés után nem sokat várnánk, valami nagyon meglepő történik, és egy reggel megtörténik a csoda, csak kissé másképp, mint azt hinnénk. Az ördögi jobb helyét egyszerre átveszi egy lányka, és az élet száznyolcvan fokos fordulatot vesz.

Igaz sok 'spoilert' írtam le, többet nem akarok, mert az anime megér egy misét. Ez a sorozat végre nem a nyálcsorgatós évekig húzható -jajdeodavagyunkegymásért- sem pedig az állandóan tétovázó főhősök sztorija. Nem a világ válik rosszá, és a főhős sem győzi le a világot a végén, mert nem mindig kell egy egész világnak szembeszállni egy kapcsolattal, hogy az megfulladjon vagy eleve el se kezdődhessen, így minden szál visszatér oda ahonnan indult, és mindenkinek a saját hibáival kell szembenéznie a végén. Talán ezek, de talán a többi érdeme, mert van neki jópár, vitt odáig, hogy nem bírtam felállni előle, és reggel ötkor dőltem az ágyba felismerésektől zúgó aggyal, mosolyogva. A sorozat érdeme, hogy nem hosszú, de én mégis sajnáltam, hogy ebből a minőségből nincs több.
Egy manapság nagyon aktuális témát dolgoz fel a film néhol bohókán, bele-belekapva más témákba is, tündérmesésre színezve a képet. A koncepció, hogy kiválasztunk valakit, de ő nem figyel ránk, nem eredeti ötlet, úgy ahogy egyetlen szerelmi sztoriban sincsenek eredeti ötletek, de ennyire jól megfogni őket ritkán sikerül.

Aki szereti a romantikus meséket de túl jól ismeri a szerelmi problémákat, annak kifejezetten ajánlanám, hogy derüljön egy kicsit mindannyiunkon, és talán tanuljon is egy kicsit, habár ez az a téma amiről úgyis mindegy mennyit tudunk...

Értékelés: 9,2

Linkek:
ANN
Aoianime
komment
2008. január 07. 14:30 - public hikikomori

Bleach - érdekességek a sorozatból

1. A Neon Genesis Evangelion és a BLEACH ugyanazzal a zeneszerzővel büszkélkedhet, Shiroh Sagisu-val.

2. A Shonen Jump magazin szerint Ichigo folyamatosan a sorozat legnépszerűbb szereplője. Ugyanezen a szavazáson rendszerint Rukia a második helyezett.

3. Ichigo neve japánul annyit tesz, hogy "eper".

4. Az első anime-epiódban látható egy elektronikus gitár, ami azt sejteti, hogy Ichigo szokott is rajta játszani (habár a sorozat folyamán egyelőre nem tette).

5. Japánban 2008. január 23-án kerül képernyőre immáron a 157. rész. Korábban már készült mozifim és 2 OVA is.

6. A manga tavaly nyáron már a 28. kötetnél tartott Japánban, angolul februárra várható a 22. kötet.

7. A bleach magyarul azt jelenti, fehérítő vagy szőkítő.

Fordítva angolról és válogatva az Animenews Network oldalairól.

2007. január 1-jétől az Animax műsorán!

Linkek:
ANN

Aoianime
Wikipedia
 
Címkék: bleach
komment
2008. január 06. 18:00 - public hikikomori

Serial Experiments Lain

A tulajdonképpeni sci-fi kedvelőinek nem kell magyarázni, miért nem az a Star Trek vagy a hasonló műfajú jövőben játszódó filmek. A Lain igazi sci-fi, cselekménye nagyon komolyan épül meglévő fizikai elméletekre és az emberiség lehetséges fejlődési pályájára.
Lain, egy iskolás lány hirtelen fellelkesülve kér a családjától egy újfajta számítógépet, mikor állítólag levelek érkeznek egy nemrég meghalt osztálytársnőjétől. A világhálóra csatlakozva újdonsült gépén különös dolgokra lesz figyelmes. Fokozatosan valószínűtlenné válik körülötte minden, az emberektől - és főleg a családjától - eltávolodik. A néző számára sokáig nem világos, Lain skizofréniában szenved-e avagy ténylegesen megváltozik-e körülötte a világ...
Érdekes a sorozat párhuzama a Kamera által homályosan című regénnyel (filmmel). Az animében a valóságérzékelés eltolódása egészen más megjelenítést kap: a Lain nem társadalmi szatíra, nagyon nem, a helyi gyökreknek megfelelően az egyén nézőpontjára vetíti le a fejlődést, és az ember hozzá való viszonyát. A lány majdhogynem kozmikus magányában küzd a két világ határán, egy pillanatig sem lehetünk biztosak, egyáltalán mit látunk valójában - Lain-t, vagy virtuális alteregóját. Esetleg minkettőt.
A Serial Experiments Lain a Ghost in the Shell után következő nagy alkotás, igazi kiemelkedő anime. Lassú, mély történet felesleges poénok és látványelemek nélkül, de igazán szép kontúrokkal. Nagy kár, hogy közel sem kapott akkora figyelmet, mint amerikai, élőszereplős társai. Az animenézők táborán belül is rétegműnek számít, komoly türelem és a  sci-fi műfaj bizonyos ismerete elengedhetetlen ugyanis ahhoz, hogy igazán be lehessen fogadni minden értelemben.
Ajánlom a műfaj rajongóinak és minden szkeptikusnak.

Értékelés: 10

Linkek:

ANN
Aoianime
Wikipedia
 
komment
2008. január 05. 16:00 - public hikikomori

Higurashi No Naku Kouro ni Kai

A Higurashi második évadja egyértelműen az előző logikus folytatása, hiszen az rengeteg kérdésre nem adott választ. Nem spoilerezek, csak a lényeg, még mielőtt belekezdenénk az első évadba.

A Kai sajnos közel sem annyira érdekes. A részek száma túl nagy, mivel egész évadot akartak. A puzzle-ként összeálló háttérsztori darabjait pedig készen kapjuk és nagyon lassan. Nincsen meg egyszer sem az a „jaj, erre nem is gondoltam” vagy a „basszus, gondolhattam volna erre” érzés, ami miatt a hasonló sorozatokat vagy az első évadot szeretni lehet. Korábban kiderült, kik az igazi főszereplők, inkább ők kerülnek előtérbe. Ez is negatívum, nem eléggé érdekes karakterek ugyanis, nem bírják el a teljes évadot. Sőt, a szereplésük néha kifejezetten erőltetett és gyakran a motivációik is zavarosak a bőre eresztett sztorizás ellenére is.

A végeredmény tehát nézhető, nem rossz, de semmi különös. Akinek tetszett az eredeti, ezt is meg fogja nézni, előzőleg viszont nem árt tudni: a rejtély maradék darabjai nem nyújtanak akkora élvezetet, ez van. Plusz info, hogy tervbe vették egy harmadik évad készítését is. Egyáltalán nem értem, hogy miért, másfél pont ideális lett volna. Elvileg a játék kiegészítő fejezeteit tervezik feldolgozni.

 

Értékelés: 7,4

 

Linkek:

ANN

Animeaddicts

komment
2008. január 04. 13:00 - Nite

Lovely Complex

Vigyázat, a LoveCom ártalmas az egészségre! Ellentétben az Evangelionnal vagy a Lainnel, amiknek hosszas boncolgatása mentális problémákhoz vezethet, ez a rekeszizmokat támadja meg, és akár fulladást is okozhat. Aki vevő a vizuális humorra, az garantáltan percenként fogja lepauzolni, hogy egy-egy jól eltalált rajzon nyugodtan fetrengve röhöghessen, amíg a görcs elmúlik.
Maga a történet dramaturgiailag a szokásos romantikus elemekből építkezik, a Karekano vagy a Bokura ga Ita fordulataihoz képest nem nyújt sok újdonságot. Az, hogy mégis egyedi tud lenni, egyértelműen a karaktereknek köszönhető: Koizumi Risa egy (japán viszonylatban) nagyon magas lány, Otani Atsushi pedig egy alacsony srác, kettőjük között majdnem 20 centi különbséggel. Régóta nagyon jó barátok, és folyamatosan ugratják egymást, ami miatt aztán nehezen jut eszükbe, hogy elmélyítsék a kapcsolatukat. A történet kicsit tovább követi hőseink életét a megszokottnál, egészen a főiskolai felvételikig, ez alkalmat ad betekinteni kicsit olyan problémákba mint a pályaválasztás vagy a párok szétszakadása ahogy távoli iskolákba veszik fel őket - azért ne gondoljunk túl nagy drámákra se, nem ez a sorozat fő profilja.
A grafikai kivitelezés nagyon szép, egészen addig amíg a szereplők el nem kezdenek jócskán eltorzult pofákat vágni, éppen ez az ellentét teszi nagyon mulatságossá. Külön élmény, és a hangulathoz nagyban hozzájárul, hogy a történet Osakában játszódik, így sok karakter Kansai nyelvjárásban beszél - aki már látott pár animét és hozzáedződött a Tokiói beszéd dallamához, nehezen fogja bírni vigyorgás nélkül azokat a szófordulatokat, amiket a "vidéki" beszéd produkál.  A szinkron szintén kiemelkedő, ilyen hangokat animében nem is tudom mikor hallottam utoljára.
Valószínüleg a komolyabb, tartalmasabb animék kedvelői nem lesznek elájulva a LoveCom-tól, de a romantikus vígjáték kategóriában eddig ez az évezred egyik legjobb sorozata.

Értékelés: 9,1

Linkek:
ANN:
http://www.animenewsnetwork.com/encyclopedia/anime.php
Aoianime:
http://www.aoianime.hu/
komment
2008. január 03. 13:00 - public hikikomori

Higurashi No Naku Kouro ni

A Higurashi (angol címén When The Cicadas Cry) egy népszerű horror-RPG-játék feldolgozása.
Keiichi családjával kiköltözik egy faluba, Hinazawába, először az ő szemén keresztül ismerkedhetünk meg a hellyel. Hamar összebarátkozik a helyi iskolában a korabeli néhány lánnyal – a helyi iskolában összesen egy osztály van. Az első napok elég jó hangulatban telnek, de Keiichi megtud tőlük néhány elég nyugtalanító dolgot: egy helyi ünnepen minden évben történeik gyilkosság, és eltűnnek emberek. Ráadásul a lányok is rendkívül bizalmatlanná válnak, ha a téma szóba kerül. Mit titkolhatnak a falubeliek…?
Néhány rész után hasonló eseményeket követhetünk végig újra és újra, csak mindig más nézőpontból. A végkifejlet pedig gyakran erőszakba torkollik, és gyakran nem világos, hogy miért is. Az első évad érdekességét pont ez adja. Miért fordulnak erőszakba az események? Miért látjuk többször is ugyanazt, kicsit máshogy lejátszódva - sőt, hatszor is? Az erőszak itt korántsem öncélú az alkotók részéről (ez nem az Elfen Lied, habár észre lehet venni hasonlóságokat). A rejtély egy részére (azt hiszem, az érdekesebb részére) fény derül az évad végére, és ez folyamatosan leköti az embert.
A legtöbb hangulati elem is helyén van, a zene mellett egyértelműen a szinkron viszi hátán a sorozatot. A részek végén található előzetesek pedig nagyon ütősek, érdemes azokat is megnézni, ha valaki esetleg azokat ki szokta hagyni. A képet talán csak az ellensúlyozza, hogy a rengeteg kawaii klisét belevittek a sztoriba, ami néha eléggé fárasztó, ha nem éppen ezért nézzük. Talán éppen ezek miatt jónéhány logikai bukfenc is felbukkan, ezek a sorozat erényei mellett elég megbocsáthatóak. A karakterdizájn kevésbé, én legalábbis nehezen tudtam megszokni.
Azoknak ajánlom, aki szeret rejtélyeket bogozni, és nem zavarja néhány véresebb jelenet. Nem egy remekmű, de nagyon jó szórakozás. Lehet találgatni közben, tipikusan az a sorozat, ami, ha bejön, az ember egy ültő helyében akarja végignézni. További pluszpont a rengeteg kapcsolódó anyag neten, érdekességek, a játékkal való párhuzamok, stb.

Értékelés: 8,6

Linkek:
ANN
Aoianime


+ egy kifejezetten érdekes link. A falu képei, ami alapján Hinazawa készült (érdemes klikkelni, ez az eredeti lap angolra "fordított" változata translate.google-lel):
translate.google.com/translate
 
komment
2008. január 01. 23:26 - public hikikomori

Fullmetal Alchemist - érdekességek a sorozatból

1. Már az első rész elején láthatjuk a páncélt a falon, amibe Ed rögzíti később Al lelkét.
 

2. A sorozatbeli alkímia bizonyos elemeiben tényleg hasonlít az igazira. Jónéhány szimbólum, így az Ed által rajzolt körök is középkori alkímia könyvek rajzai alapján kerültek bele a mangába, később pedig a sorozatba. Ilyen még Roy Mustang kesztyűjén a jel, a címerben a keresztre csavarodott kígyó, vagy a főnix alak Scar testén.

 

3. A bölcsek köve az alkimisták célja volt a valóságban is. Állítólag képes ugyanis bármit arannyá változtatni.

 

4. Alphonse Elric keresztneve a japánban egy nyelvi játék. A második szótag ugyanis a létezést fejezi ki. A nyelvben két szó van erre, ez, az "aru" a tényleges fizikai létezést fejezi ki. Így a neve mintegy reflektál arra a kérdésre, hogy ő valóban létező személy-e, mint az a sorozatban elő is kerül többször is.

 

5. A 13. részben Riza Hawkeye 6-szor lő, ám később 7 lőnyomot láthatunk a falban.

6. Lior héberül annyit tesz: "az én világosságom".

7. Al neve a kémiában az alumínium jele, ami alkalmas páncélzat készítésére.

Fordítva angolról és válogatva az Animenews Network oldalairól.
komment
2008. január 01. 10:00 - public hikikomori

Iriya no Sora

Nem szeretek különösebben rossz animékről írni, de nem árt időnként kivételt tenni. Az Iriya no Sora közben egészen a az utolsó két részig (összesen 6 rész) nem voltam benne biztos, hogy ez valami sajátos művészfilm-e vagy egy rossz vicc. Persze kiderült, egyértelműen az utóbbi. Annyira rossz a végeredmény, hogy igazából csak azért érdemes megnézni, hogy az ember kiszörnyülködje magát, és közben azon agyaljon, a szereplők mit miért csinálnak és az egyáltalán kapcsolódik-e bármihez is.

Az alapsztorit a Saikano-ból és az Evangelionból lopták össze: egy középiskolás srác megismerkedik egy különös képességekkel rendelkező lánnyal, aki (hogyhogynem) az osztálytársa lesz. Kiderül, egyfajta katonai projektben vesz részt egy éppen folyó háborúban, amiből semmit nem látunk, és különösebben az emberek sem beszélnek róla. Ezután kezdetét veszi a tébolyda: nyári fesztivál, erőszak, lányszöktetés… Olyan tempóban és annyira összefűzetlenül, hogy folyamatosan az volt az érzésem, menet közben kimaradtam egy részből. Ez még annyira nem is volna baj, ha ez nem fordult volna elő tízpercenként…

Az utolsó részben a lány egy felettese által írt levél magyarázatot ad jópár dologra, de ez nem hozza jóvá azt a borzalmat, amit a megelőző részekben kapunk. Ami még megfejeli az egészet, hogy végig próbálják a készítők érzékeltetni, itt egy komoly műről van szó: tónusok, zene, vágások. Mintha az ember a Frei-dossziét nézné, már vártam a faszi feltűnését a sötétszürke zakóban, amint mondja „Nem fogják elhinni kéremszépen. Minden idők legjobb japán animációját készítette el ez a kicsiny csapat.”

Ha mégis kedvet csináltam hozzá, csak hajrá. Talán a legérdekesebb trash-OVA, amit eddig készítettek, ha másért nem, ezért érdemes belekukkantani.

(Az mindenesetre elég megdöbbentő, hogy a legtöbb animesite-on egész jó átlagpontszámokat kapott. Ennyire meg lehet enni a komolykodó tálalást? Fura dolgok ezek.)

Értékelés: 3,0

Linkek:

ANN

Aoianime


komment
2007. december 31. 00:46 - public hikikomori

A másik éned


Az Animax egy elég sokatmondó kampányszlogennel indítult el nemrég. Mondhatni, a szövege burkoltan provokatív volt, ahogy az egész reklámkampány is.
Több kisfilm illetve plakát készült, ahol láthatunk embereket eredeti külsejükből kivedleni. Bőrüket leszedve, kibukkan az "igazi", animált énjük. Egyedül végre önmaguk lehetnek - sugallja a kampány. Végülis a koncepció a következő: Vágysz valamire, az adott esetben az, hogy animéket, vagyis japán rajzfilmeket nézzél, de ez ciki, ezért otthon szépen bezárkózol, és nézed egyedül. Aztán felmész chatre meg fórumokra, és a nickneveden beszélgetsz róluk, mert a nevedet felvállalni azért mégiscsak gáz.
A csatorna marketingesei rátapintottak, hogy ez Magyarországon (és nem csak itthon) részben így is működik. Ez rendben is van. A problémám az az egésszel, hogy miért kell erre külön ráerősíteni? Miért nem lehet vállalni, hogy milyen az ízlésed? Lehet, persze, de a kampány sugallata mégis ez: Mi lehetővé tesszük, hogy a megfelelő minőségben élvezhesd a kedvenc sorozataidat, úgy, hogy senki se tudjon róla.
Nem kell ezt persze túl komolyan venni. De nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a reklám nem csak kommunikációs eszköz, hanem üzenetet, illetve értékrendet közvetít. Az pedig nem egy követendő értékrend, ha azt kommunikálja a nézők felé, amit néznek, az vállalhatatlan.



komment
süti beállítások módosítása