A beígért Dragon Ball cikksorozat végére érkeztünk. Volt szó a különböző sagakról, az elveszettnek hitt magyar szinkron idióta történetéről. Lezárásként még néhány "leg"-ről és arról írok, miért nem célszerű lecserélni egy sorozatban az eredeti openinget. Határozottan szubjektív leszek, dobjatok be saját listákat, ha valami nem stimmel.

Leggázabb fordítás: "Emberfeletti ereje van!" Ez kb. minden ötödik részben elhangzik a franciából (!) fordított magyar verzióban. Nade b*szki, minden szereplőnek emberfeletti ereje van...

Legjobb szorzás: Son Goku harci ereje a Ginyu elleni harcban 200.000. Ha csilagharcos súlyos sérülésből épül fel, akkor az ereje megkétszereződik. Ennek ellenére felveszi a harcot Dermesztővel, aki már kétszer átváltozott 1.000.000 harci egység elérése után is. Érdekes.

Legjobb intro: Az eredeti első opening video egész egyszerűen zseniális. Cha-la-head-chala! Akár németül is élvezhetjük.


Legrosszabb intro: Mi történik akkor, ha a csinálunk egy új főcímdalt, és azt mondjuk a vágónak, hogy rakjon alá egy hozzáillő képsort? A vágó természetesen nem ismeri a sorozatot, de igyekszik a szövegnek megfelelően végezni dolgát. Lássuk ezt franciául (az eredetit nem találtam, ez a lengyel, amit nem szinkronizáltak, csak rámondás van a franciára...):


Ezt természetesen magyarul is élvezhetjük, egy igazi, Subba-ra való gyöngyszem a magyar popipar aranykorából:

Dragon Ball Z - Csodás a hatalma
Dragon Ball Z - Ereje és tudása

Az apja is nagy hős volt, Son Goku, ki bátor s nagy,
S titkon mindenki arra gondolt, hogy szelleme fennmarad

Dragon Ball Z - Győzni fog a jóság!
Dragon Ball Z - Szeretet és barátság!

Az utolsó mondat egy igazi katarzis: három szereplő remegve vérzik el előtte.

Már egy ideje kering a magyar weben egy állítólagos akció, ahol pénzt gyűjtenek a Dragon Ball Z magyar szinkronjának megvásárlására. A dolognak annyi hírértéke mindenesetre biztosan van, hogy a szinkron végig elkészült. Demonstrációképpen néhány magyar szinkronos rész fel is került a sorozat utolsó néhány része közül. A szinkronhangok valóban egyeznek, nem hamisítványról van szó.
Mint tudjuk, az ORTT akciójának hála, a sorozatot levették a képernyőről, és néhány további részt leszámítva a szinkronizált sorozat több mint fele (!) semmilyen formában nem került forgalomba.
Az egész sztori mégis nagyon bűzlik. Állítólag van egy ember, aki "birtokában van" az eredeti felvételeknek (?) és 3 milló Ft-ért cserébe hajlandó tőle megválni. Itt több pont nem világos:
- Ki ez az állítólagos ember? A történet szerint fejes az RTL Klubnál.
- Miért adná oda? Ez legális tranzakció vagy seftelés?
- Mi van, ha odaadja? Majd a jogvédett tartalmat felreakják a netre, ami legálisan nem is elérhető semmilyen módon?
Miért bíznánk meg egy ilyen történetben? Én a magam részéről azt ajánlom, senki ne küldjön pénzt, amíg ezek a részletek nem tisztázódtak. Így nagyon nagy az esélye, hogy egy jó kis átverés az egész, ahol valakik lenyúlnak egy piti összeget néhány rajongótól. Ettől viszolygok, már elnézést.
Ha valaki a szinkronok létezésében is kételkedne, itt egy YouTube videó:


Itt pedig fellelhető a legrészletesebb szöveg, amit találtam a weben, egy random  fórumban. Aha, szóval illegális, de vállalod a felelősséget. Ez szép. Itt található a gyűjtés, jó böngészést hozzá: DBhunszinkron
A gyűjtésről ennyi információ elérhető. Végülis elképzelhető, hogy naiv rajongók tényleg szerveznek valamiféle gyűjtést, hogy később felrakják netre az összevágott anyagokat. Ami biztos, hogy a pénz útja nem lesz nyomonkövethető, és nincsen semmiféle garancia arra, hogy végül a rajongók hozzájutnak a vágyott szinkronhoz.
Még egy pár szót szólok az egész lefolyásáról. Kissé árulkodó az is, hogy ez az egész alkudozás már vagy három éve folyik, és a különböző fórumok nem is egyformán informáltak a kérdésben, eltérő összegek jelennek meg itt-ott, és különböző letöltéseket helyeztek el az egyes rajogói oldalakon is a le nem vetített részekből. Az legalábbis nem derült ki számomra egyértelműen, pontosan melyik oldal áll az egész mögött, simán elképzelhető, hogy több gyűjtés is megy párhuzamosan.
Az általam megtalált gyűjtőoldal mindenestre elég aktív, az AnimeComment mellett számos nagyobb honlapot megkerestek már, hogy rakják ki a körlevelüket. Mint már visszajeleztem nekik, ezt nem teszem meg, mivel az akció nem nyomonkövethető. Az külön poén, hogy a rajongók jó része kiskorú. Gyerekektől pénzt illegális vásárlásra, ez zseniális.

Emellett nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy a jogtulajdonos RTL Klub nem tette még elérhetővé a kész magyar változatot. Bár a fordítás sok helyen csapnivaló minőségű, és monoton, számos rajongót fosztanak meg attól az élménytől, hogy anyanyelvükön is megnézhessék a sorozatot. Az anyag készen van, a szélessávú internet elterjedt, tehát a forgalmazásnak nincsenek technikai akadályai, még akkor sem, ha a televíziós adás nem lehetséges és/vagy a DVD-forgalmazás veszteséges volna.
Ha valakinek az okokról van valamilyen információja, esetleg technikai észrevétele, akkor kommentelje be, nagyon érdekelne, és szerintem nem csak engem.

El is érkeztünk a sorozat végéhez, teljessé válik a Dragon Ball-univerzum istenestül-mindenestül, de természetesen a kalandok folytatódnak, ahogy hallhatjuk is a végén a narrátortól. Aki vágyik rá, még megnézheti a GT-t, bár én személy szerint nem javaslom, csak ha egy jó kis spin-off, amire vágysz.
A befejezés sok tekintetben jól sikerült, egy elég változatos, és jobb poénokban is bővelkedő  Saga végre tényleg az univerzum legjobb harcosai között, igazán jó látvány kíséretében. A legújabb főellenség, Maijin Buu egy baromi szellemes és változatos karakter megszámlálhatatlanul sok alakban és személyiséggel, hőseink nagyon megszenvednek a végső sikerért és a világ megmentésért.
A hibák természetesen itt is megvannak, a több napig tartó harc ideje alatt például egyszer sem megy le a Nap, hogy egy egyedi hibát említsek. Na de sebaj, nem a dramaturgiáért és az évekig érlelt koncepcióért szeretjük a Drangon Ball Z-t, ugye?
A Saga új openinget kapott végre, és visszakapunk valamit a DB megelőző kétszáz része alatt jócskán megkopott humorból is. A két fúzió-karakter (Gotenks és Vegito) valamint maga Buu (Bubu) is megéri a pénzét, habár szerintem nem érnek nyomába az első sorozat mellékszereplőinek.
A Maijin Buu Saga egy nagyon korrekt befejezése a sorozatnak, kellően drámai véggel és némi morzsákkal abból, amiért szeretjük Toriyama munkásságát.

Itt olvashatjátok a teljes sorozatról írt kritikámat: Dragon Ball Z
Korábbi Saga-k:
Cell Saga
Frieza Saga
Saiyan Saga

Értékelés: 7,4

Linkek:

ANN
Aoianime
Wikipedia

Hőseink élete sem folytatódhat tízszeres erősödés nélkül, jönnek tehát a rendkívül gonosz robotok, és egy sci-fi-be illő csavar egy jövőből érkező csillagharcos érkezésével. Mint emlékezhetünk rá, a szarházi ORTT pont a Saga elején húzta meg a büntetést, és okozta a vetítés végét. Az mondjuk egy másik történet, és a hazai szereplők  különben sem olyan erősek (szellemileg sem).
A DBZ legérdekesebb, és sajnos félbeszakított fejezete bővelkedik érdekes, igényesebben kidolgozott karakterekben. Ez persze nem üt meg túl magas szintet, és itt is akad hiányérzetünk, ám itt találkozhatunk először összetettebb motivációkkal rendelkező, nem annyira papírízű karakterekkel. Ilyen például a jövőből érkező Trunks vagy az aktuális főgonosz Cell is.
A cselekmény is kicsit összettebb, az egyre erősebb androidok közül a legjobb szintén egy alternatív jövőből érkezik, és a vele való harc is lényegesen pörgősebb, mint volt az a Frieza Saga esetében. Külön jópont, hogy a grafika tovább javul. Itt szintén készült egy speciális epizód Future Trunks életét bemutatandó, aki mellesleg sokak szerint a sorozat legérdekesebb személyisége - egyes szavazások szerint a legnépszerűbb is.
Negatívum, hogy az univerzum továbbépítése során a Cell Saga utólag érdektelenné válik. Mondjuk ezt felfoghatjuk úgy, hogy a mangával folyamatosan futó sorozat átvette az eredeti mű hibáit, ezt talán nem róhatjuk fel a készítőknek, nem sok lehetőségük volt a korrekcióra.
A Cell Saga tehát elég változatosra sikeredett, igazi csemege - főleg azoknak, akik annak idején kiakadtak a betiltás miatt...

Itt olvashatjátok a teljes sorozatról írt kritikámat: Dragon Ball Z
Korábbi Saga-k:
Frieza Saga
Saiyan Saga

Értékelés: 8,4

Linkek:

ANN
Aoianime
Wikipedia

Vigyázat, gyermekkori emlékeket hívok elő!
A történet folytatódik, Son Goku és végtelenül egyszerű barátai ezúttal egy komolyan világuralomra törő lénnyel, Dermesztővel veszik fel a harcot. A küzdelem tétje utoljára emelkedik: innentől kezdve minden Sagaban a világ elpusztítására/meghódítására hajtó szörny elpusztítása a tét.
A fejezet egyben a sorozat kiemelkedően legunalmasabb része is. A főgonosszal történő harc olyan mértékben eldurvul, hogy a rengeteg részen át folyó végső csatában egy egész bolygó is az apokaliptikus vég áldozatául esik. Ha valaki végigpörgeti mondjuk az utolsó néhány részt, akkor minden egyes részben végighallgathatja, amint Kaito mester aggódik, hogy "A Namek 10 percen belül felrobban." A Happy End persze elkerülhetetlen, az a bizonyos tíz perc is elmúlik tizenegynéhány rész alatt, és mindenki boldog.
Zavaró módon annyira kiélezték a heroikus küzdelmet, hogy az ember arra gondol, ezt már nem lehet fokozni, mert tetszőleges bolygót szétbarmolnak, ha még tovább erősödnek hőseink. Ez nem történik meg, és Toriyama elhagyja később a harci egységek számolgatását is, miután ezen Saga-ban elérték az 1 milliót is.
Kicsit kritikusra sikeredett az írásom, pedig a Frieza Saga alapvetően nem rossz, csak a DBZ összes hibája maximálisan kicsúcsosodik benne. Pozitív fejlődés, hogy a Saga során megváltozik Goku karakterdizájnja is, sokkal robosztusabb külsőt kölcsönözve neki. Külön jól sikerült a Goku apjának történetét bemutató, tv-ben is leadott különkiadás is.

Itt olvashatjátok a teljes sorozatról írt kritikámat: Dragon Ball Z
Korábbi Saga-k:
Saiyan Saga

(A Frieza Saga után következik az animében a Garlic Jr. Saga, amit most kihagyok. Egyrészt jóval rövidebb a többinél, másrészt csak filler, a mangában egyáltalán nem szerepel.)

Értékelés: 6,3

Linkek:

ANN
Aoianime
Wikipedia

Japánban, és habár a történetünk szempontjából ez igazán semmi fontosat sem jelent, Tottori tartomány Hiezu nevű kicsiny falucskájában járunk. A helyi összevont középiskola, a Hiezu High tanulói éppen klubfoglalkozásaikon voltak, így hősünk, egy törékeny alkatú, 15 éves, ám kinézetében inkább egy magas 13 évesre emlékeztető fiú, egyedül sétált hazafelé...

A hőség elviselhetetlen volt, a srác pedig már a sétálástól is pihegett. Éppen közeledett a park felé, amin minden nap átvágott iskolába, majd hazafelé menet, és hálásan gondolt a fák árnyékára, amikben hamarosan végigvonulhat egy jókora távon, azonban a háta nem úgy tűnt, hogy kedvelné az ötletet. Ahogy lépésről-lépésre közeledett a park, a fiú hátán úgy vonult végig egyre erősebben a borzongás, majd amikor végre feleszmélt aléltságából, és felfogta miért is érzi olyan furcsán magát, már hallotta is a hangokat.
Lépése megtorpant, és alig észlelhetően elfordította fejét, csak, hogy szeme legsarkából láthassa a két szörnyet, amint azok egymásnak feszülve vetődnek felé. Minden porcikája sikítani akart, zsigereit pedig elárasztotta az a furcsa érzés. Újra a park felé nézett, és elrugaszkodott a talajtól.
A következő pillanatban már jóval alrébb, a parkot közvetlenül körülölelő járdán tette a földre a lábát, a szörnyetegek a háta mögött pedig éppen hatalmas fogsoraikat mélyesztették a betonba ott, ahol az előbb ő állt. Éppen megindult volna a park sűrűjébe, amikor egy nagy, sötét árnyék tűnt fel mellette. Az ijedelemtől hátratántorodott, majd amint végignézett a fekete kimonoba öltözött hatalmas férfin, csak még jobban megijedt. A férfi furcsa arccal bámulta a szörnyeket.

-Nem igaz! Látja őket?! - Már kapokodott a levegőért, és tudta, hogy ma már csak egyet ugorhat, erre pont most találkozik valakivel! -Ilyen nincs! - Azzal átkarolta a hatalmas ember derekát, és pokolian égő izmokkal mozdította meg a meglepett alakot. A következő pillanatban könnyekkel küszködve lökte el magát a talajtól, hogy aztán a park bozótjai között roskadjon össze. A kimonós férfit továbbvitte a lendület, de ő legalább sikeresen talpon maradt.

-Ez meg mi volt? - A hatalmas alak a fiú fölé tornyosult, aki éppen a felállással küszködött.
-Megmentettelek. - Az remegő középiskolás a bozót levéltengere fölött lesett a két zavartan kutakodó szörny felé.
-NEM kellett volna! Azért jöttem, hogy harcoljak velük! - A férfi kirobbanó hangjára azonnal felfigyeltek a szörnyetegek, és meg is indultak feléjük. A srác remegő lábakkal, egy fába támaszkodva áltt fel, és fordult új irányba.
-Akkor küzdj meg velük magad, én inkább eltűnök. - Futni akart, de csak ténferegni tudott. Szerencsére, amint kimondta az utolsó szavakat, már rá tudta kényszeríteni magát, hogy gyorsabban szedje a lábait, de az esély, hogy elérje legalább azt a sarkot, ami a szentély felé vezető utcára vezet, siralmasan kevés volt. -Talán...

A következő pillanatban valaki megragadta a karját, és a fiú szinte elájult az ijedelemtől, ami arra legalább jó volt, hogy a férfi úgy kaphassa a vállára, mintha csak egy fél zsák rizst akarna cipelni, aztán mérföldes, lóugrásszerű léptekkel kezdett el futni a sarok felé, amerre a fiú indult. -Merre?
Amint elűntek a sarok mögött, a fiú fellélegzett, és gyorsan elhadarta a fekete ruhásnak a szentély pontos helyét. Az először hasznos óriás lábai majdhogynem pár pillanat alatt elröpítették őket a szentélyhez, majd amikor beléptek az épületbe ők voltak az elsők, amiket a fiú láthatott közelebbről. Amint beljebb voltak az ajtón ugyanis, a férfi nemes egyszerűséggel leborította magáról a srác fájdalomtól méla testét.

Az egyedüli szerzetes, aki akkor éppen a főteremben volt, meglátva a betolakodókat, azonnal felállt, és felháborodva lépett a két üldözött felé, majd pár lépés után megtorpant, és elkerekedett szemekkel rohant el a terem egyik oldalában nyíló bejáraton.
A fekete ruhás épphogy meg tudott fordulni. Az egyik szörnyeteg az ajtót, és annak keretét szétzúzva tört be az épületbe, és a meglepett férfi felé kapott, akinek csak arra volt elég ideje, hogy kihúzza kardját annak hüvelyéből. A dög ledöntötte a lábáról, és koponyaszerű fejének hatalmas agyaraival ráharapott a vállára.
A kimonós fogait összeszorítva próbált birkózni, csak, hogy meg tudja lendíteni a kardot, majd egy vehemens vágással megszabadította a szörnyet az egyik karjától, mire az fülsüketítő erejű üvöltéssel tántorodott vissza az ajtó romjai felé, összeütközve az éppen megérkező másik, nagyobb szörnyeteggel.
A férfi elszánt pillantással tápászkodott fel, és habár vállán a kimonó rongyosra szakadt ujja már ázott a vértől, előreszegezett karddal várta a folytatást...


És ezzel még korántsem lett vége azon furcsa eseményeknek, amiket egy napsütéses vasárnap délután foglalt szavakba három jóbarát, hogy aztán hétről hétre várják saját történetük továbbgörgését, figyeljék miként változnak és válnak egyre erősebbé azok a szereplők, akik az ő szavaikkal beszélnek, és az ő akaratuk szerint cselekednek, talán nem is tudván, hogy minden amit tesznek mekkora hatással lehet mindarra, amivel később kell szembenézniük.

Folytatása következik...

A blogon már megszokhattátok, hogy a sorozatokról csupán egyetlen kritika születik - kivételek persze a nagyon hosszú, igen sikeres példányok. Ilyen a Dragon Ball Z is, amely mellett már csak azért sem mehetünk el szó nélkül, mert nagyon sokunk számára ez az anime volt az első, amelyre animeként emlékszünk vissza a szörnyű szintipop introjával együtt. Jön az első Saga. Lássuk.
Toriyama a mangában ezen fejezettel kezdte felépíteni a DB-univerzumot, két főszereplőnkről (Goku és Piccolo) is kiderül, valójában más bolygó szülöttei, közülük Goku pedig a Csillagharcosok népének egyik utolsó túlélője. Megkezdődik a harc tehát a maradék három túlélő és Föld harcosai között a sárkánylabdákért, és a velük járó kívánságokért.
A csillagharcosok megjelenése alapvetően más irányba terelte a sorozatot. Egyrészt telerakta visszatérő, lassan unalmassá váló motivumokkal, mint a mindig kicsivel erősebb ellenség megjelenése, és nehéz legyőzése. Másrészt innentől erősödnek fel a sorozatban a különböző kicsit lebutított formájú morális kérdések, mint a harc értelme és az ekörül kibontakozó értékrend. Sajnos ez utóbbi a sorozat folyamán már nem sokat épül.
Már-már magától értetődő módon a Föld megmenekül támadóitól, és néhány új harcost is megismerhetünk. Mivel a hangsúly erősen áttolódik az egyre erősebb lényekre, a nem harcos karakterek egyre inkább háttérbe szorulnak, a komikus ellemek mintegy színezékké válnak, és főleg a filler epizódokban kapnak szerepet. Ez a hangsúlyeltolódás persze már a Dragon Ball utolsó fejezeteiben is megtörténik, bár sokan jobban szeretik a Z-től számítani ezt a történetvezetési fordulatot.
A Saiyan (csillagharcos) Saga a DBZ legrövidebb, és talán legpörgősebb fejezete, ahol még az újdonság erejével hatnak a villámgyorsan erősödő, galaktikus uralomra törő szereplők.

Itt olvashatjátok a teljes sorozatról írt kritikámat: Dragon Ball Z

Értékelés: 8,1

Linkek:

ANN
Aoianime
Wikipedia
 

 

 

 

 

 

 

Sziasztok!

Már nyolc hónapja működik a blog, és töretlen lelkesedéssel szállítjuk Nektek a bejegyzéseket. Új szerzőtársunk Shizu, a jövőben tőle is olvashattok majd. Kicsit módosul a blog tartalma, az eddigi rovatok (kritika, AMV-készítés, OST) mellé az oldal aktuális cikkekkel bővül, kicsit kevesebb kritikát olvashattok majd.
A május-június a cikksorozatoké lesz. Lássuk:
- Dragon Ball Z kritikasorozat saganként (Public Hikikomori)
- 'A családon belüli szerelem témaja az animékben' sorozat (Khaos)
- Miyazaki sorozat (Shizu)
Addig is a vizsgázóknak gyors végzést, a többieknek viharmentes nyárelőt kívánunk:

Public Hikikomori, Nite, Khaos, Erda, Shizu

A téli szezon egyik legérdekesebbnek tűnő animéjéről lesz szó, mindenképpen figyelemre méltó, hogy emellett mindössze 12 részes, szóval abszolút ledarálható. Miért is érdekes? A szokásos hangulat+sztori kombó itt is üt, bár emelett túl sok jót nem tudok mondani a sorozatról.
Megismerhetünk egy fiatal levélhordó lányt, Fumika-t, aki beszélő varázsbotja segítségével halott emberek utolsó leveleit, ún. shigofumi-kat kézbesít a mindenkori címzetteknek. Az epizódok során egy-egy levél történetét ismerhetjük meg (emberi sorsok, wow!), és közben szépen lassan Fumika élete is kibontakozik előttünk.
A vezérszál egy elég érdekes, ám nem igazán kifejtett sztorit mutat be nekünk, ami miatt érdemes végigkövetni a sorozatot. Ennek ellenére a történetvezetés meglehetősen suta. A vezérszálhoz nem kapcsolódó epizódok még a sorozat végén is előfordulnak, ami elég zavaró, gyakorlatilag filler funkciót töltenek be. A befejező részben ezzel szemben többször is volt olyan érzésem, hogy "nem igaz, hogy pár percen belül véget ér, az nagyon sűrű lenne". Pedig sikerült, a fillerek javára érzésem szerint rendkívül felpörgették a történet lezárását - teljesen értelmetlen módon.
A karakterek nagyon jól eltaláltak, maga főszereplő személyisége és múltjának bemutatása igazi telitalálat. Szerencsére mellékszereplőből sem kell túl sokat megismernünk, és ők is tartogatnak bőven meglepetéseket. A technikai megvalósítás hagy ugyan kívánnivalót maga után, a szürke tónusok nagyon jól illeszkednek a hangulathoz, és elfogadható a szinkonszínészek teljesítménye is természetesen.
Összességében egy láthatólag finanszírozási probémákkal küszködő, nézhető és figyelmet lekötő történet, ajánlom azoknak, akiknek tetszett a Pokoli lány vagy a Shinigami no Ballad.

Értékelés: 7,8

Linkek:

Aoianime
ANN
AniDB