Középiskola egy japán városkában a hegyek között, napjainkban. Évközben beiratkozó, városból érkező fiú, aki az iskola kollégiumában fog lakni. Öt fiatal lány, különböző személyiséggel, temperamentummal, mind igazi egyéniség. Végül pedig lehetőségek véges számú halmaza a románcra. Dióhéjban így néz ki egy átlagos bishoujo jellegű visual novel. A Katawa Shoujo ezt azzal dobja fel, hogy szereplőinek nagy része valamilyen testi fogyatékossággal rendelkezik. De nem kell megijedni, a végeredmény nem olyan meredek, mint amilyennek hangzik.

A játék keletkezésének története igazi lelkesítő anekdota. Egy doujin manga egyik oldaláról származott az alapötlet, és egy fórum olvasóinak annyira megtetszett, hogy rögtön elkezdett mindenki rajzokat és ötleteket bedobni. 2007 nyarán pedig megalakult a Four Leaf Studios, és elkezdődött a tényleges munka a rajongókból álló stábbal, akik szabadidejüket az alakulófélben levő programra áldozták. 2009-ben egy próbaváltozatot adtak ki, ami az első fejezetet tartalmazta csak, majd 2012. január 4-én jelent meg a végleges verzió. Tehát egy nemzetközi csapat által megalkotott visual novel játékkal van dolgunk, ami mégis teljesen "japán-szagú" olyan értelemben, hogy alkalmazza a megszokott kliséket, és a rendhagyó alapötlettől eltekintve a műfaj tipikus példájának nevezhető. Szóval hogyan is kezeljük? Úgy, mint egy rendes japán visual novel-t, vagy úgy, mint egy rajongói művet, egyfajta tisztelgést a játékműfaj, és általában a japán kultúra iránt? Igazából mindkét olvasat fontos, mert ha csak az előbbi szerint nézzük, akkor csalódunk a hiányosságok miatt, ha az utóbbit, akkor elámulunk az igényességen, ami jellemzi a grafikát és a történetet. Igazi határesettel van dolgunk, mert a neten található rajongói műveknél profibb, a kereskedelemben kiadottaktól viszont néhány vonatkozásokban elmarad, más téren viszont egyszerűen csak eltérő megoldásokat alkalmaz, úgyhogy időnként gondolkozóba eshetünk, jó irányból közelítünk-e a játékhoz.

Mielőtt azonban belecsapnánk a képletesen értett lecsóba, pár szó az alapötletről. A játék címében használt katawa kifejezés pejoratív értelmű, a japán médiában nem is használják. Szóval a megfelelő tükörfordítás talán a kripli vagy gyépés lenne, bár remélem nem így fogom viszontlátni a játék címét, ha lesz magyar nyelven is (a próbaverzióban választható volt a magyar nyelv). Sokakban támadnak erkölcsi kételyek, még ha nem is értik a címet. Ez annak köszönhető, hogy az emberi társadalmak mindig is próbálták elrejteni a deviáns elemeket, amik eltértek a mindenkori normától. Ez megnyilvánul a börtön és a hajléktalanszálló intézményében ugyanúgy, mint az utcán arcukat elfordító emberek viselkedésében, akik nem akarják észrevenni a hajléktalanokat. És persze egyes törvényekben is, amik a paráználkodást, a közízlés megsértését büntetik, amik – lássuk be – egy társadalmilag meghatározott magatartástól való eltérést szankcionálnak. Bomlasztó hatással van a közerkölcsre és a társadalom szövetére az, ha látjuk, hogy nem mindenki képes beilleszkedni. Ennek szélsőséges esete pl. a szegénység kriminalizálása, de ne kalandozzunk el ennyire. Ugyanez a helyzet a fogyatékosokkal, egy civilizáció sem büszke a selejtes egyedeire. Persze börtönbe nem zárhatja őket, de ha teheti, nem állítja porondra a deformált testűeket. Adó 1% kérésére persze fel lehet használni kemoterápiától kopasz kisgyerekeket, az a jó célért van. De hagyjuk a misét a média álszentségéről. A lényeg az, hogy ilyen játék nem jelenhetett volna meg hivatalosan, különösen nem Japánban, ahol a hagyományok miatt merevebb társadalmi szabályoknak kell megfelelni. Persze vannak guro mangák, de azokat nem olvashatjuk a Shounen Jump-ban.

Még sincs semmi igazán botrányos a játékban. Ha valami keményre vágyunk, akkor inkább a Saya no Uta vagy a School Days lesz a befutó. Azokhoz képest ez a játék egy kellemes kirándulás a helyi cukrászdába. Persze gyakran látunk csonka végtagokat, összeégett testet, de ezek inkább olyan szerepet töltenek be, mint az ilyen játékokban is megtalálható jellemtípusok (tsundere, yandere, félénk, sportos stb.), sőt, egészen jól kiegészítik ezeket. A kis sportos, életvidám loli karakterünk így kap egy kis színt azzal, hogy műlábakon fut. Pontosabban a pozitív hozzáállása a dolgokhoz kap egy mélyebb értelmezést, egy múltban keresendő okot. A félénk, visszahúzódó lányunknak pedig nem az lesz a legnagyobb baja, hogy csúnyának tartja magát vagy nehezen tud beszélgetni másokkal, hanem a teste jobb oldalát borító égési sérülések miatt teljesen érthető lesz, miért vannak nehézségei a társadalomba való beilleszkedéssel vagy egyáltalán a barátkozással. Ugyanígy magától értetődő lesz, hogy az egyetlen barátja miért a vak lány. Szóval ezek a látványos testi fogyatékosságok nem öncélúak, nem valami perverz humorérzék eszközei. És tegyük még hozzá, értelmi fogyatékosok nincsenek a játékban, az már talán túl nagy falat lett volna az íróknak. Helyette egészen átlagos lányokat ismerhetünk meg, akiknek vannak bizonyos testi nehézségeik, és pár esetben tragikus múltjuk, de ez egyáltalán nem szoktatlan az ilyen játékokban, sőt, a dráma egyik fő forrása ennek a múltnak a feltárulása.

Nem térnék ki egyenként mindegyik lány történetére, az inkább egy részletes összehasonlító elemzés témája lehetne. Az öt választható lány igazából két csoportba sorolható: az egyik csoportba azok tartoznak, akiknek veleszületett a fogyatékosságuk (Lilly, Rin és Shizune), a másik csoport pedig a balesetet szenvedett lányok csoportja (Hanako és Emi). Az utóbbiaknál adja magát a helyzet, hogy ez a tragikus múlt feltáruljon, és a katartikus csúcspont az ezzel a múlttal való szembenézés, illetve az elfogadása, és persze megosztása a férfi főszereplővel, vagyis az olvasóval. Ezt a sémát látjuk megvalósulni Hanako és Emi történetében. A másik három lány esetében ennél sokkal inkább eltérő cselekménnyel kell számolnunk. De náluk is jól megfigyelhető a játék történetvezetésének szerkezete, ami négy fejezetre osztja a cselekményt. Az elsőben hím nemű főhősünk, Hisao betegségét megismerve nyomon követhetjük beilleszkedését az új iskolába, és első tapogatózó lépéseit a lányoknál. Ekkor ismerjük meg mindegyik lányt, és már választanunk is kell egy baráti társaságot, ami két lányból áll. Bizony ez is egy átlagos középiskola, a diákok kis baráti társaságokba szerveződnek és még ellenségeskedés is van köztük. Aztán már csak két lány közül kell választatnunk, és ha jól választjuk meg szavainkat (illetve Hisao szavait), akkor a fejezet végére összejövünk az egyik lánnyal. A második fejezet az ismerkedésé és a tulajdonképpeni romantikus kapcsolat kezdete, míg a harmadik a bonyodalomé. Egyrészt közelebb kerülünk újdonsült barátnőnkhöz, ugyanakkor felfedezzük azt is, hogy van valami akadály a boldog párkapcsolat útjában. Ez a balesetet szenvedett lányoknál egy múltbeli trauma, míg a másik háromnál teljesen eltérő problémák, de nem szeretnék spoilerezni. A negyedik fejezetben ezt az akadályt kell leküzdenünk fiatal szerelmes hősünk bőrébe bújva.

Az öt lány történetét leginkább egyenként lehetne elemezni, de már mondtam, hogy ezt nem teszem meg. Mindegyik választható történetszálat más írt, és ez meg is látszik. Nemcsak a lányok, Hisao viselkedése, személyisége is más a különböző történetekben, tehát ugyanolyan metaszereplővel van dolgunk, mint más visual novel-ekben, akit a történet alakít, illetve a választási lehetőségeken keresztül az olvasó. A történetek között szerencsére nem nagy a minőségbeli eltérés, mindenki a maga ízlése szerint ítélheti meg, melyik tetszik neki jobban. Becsülendő viszont, hogy helyesírási hibákkal – ami azért gyakori a rajongói alkotásokban – nem találkozunk.

Térjünk rá a grafikára. A helyszínek nagy része fotózva van. Ez nálam rossz pontnak számít, de nyilván leegyszerűsítette a készítők dolgát, kevesebbet kellett rajzolni. Néhány jelenetnél viszont a háttér rajzolva van, és ezek nagy része borzasztó minőség. A könyvtár jeleneteknél, amikben Hanako olvas egy babzsákfotelben, a háta mögötti könyvespolc olyan szintű, mintha paint-el rajzolták volna. A könyvek egyszínű téglatestek, semmi írással a gerincükön, semmi árnyékolás, semmi textúra, teljesen 2D hatást kelt, ami azért fura a fotózott hátterek után. A karakterdizájn szintén változó. A reklámanyagokon és az első fejezetben még egységes a színvonal, de később egyes jeleneteknél mintha egy szinttel lejjebb visszavettek volna, az alakok vázlatosabbak lesznek, és néhány amatőr hiba is becsúszik (Hanako égési sérülései elég változatosak kiterjedésükben a különböző nézetekben akár egy jeleneten belül is). Ezen a téren mindenképpen lenne mit javítani. A speciális effektek terén viszont kitettek magukért az alkotók. Külön dicséretet érdemel a Ren'Py, a játék motorja, egy ingyenesen letölthető szoftver. A megszokott effektek mellett eső, hulló falevelek és kavargó tömeg is „mozgásba lendül” a képernyőnkön, miközben a szereplők persze statikus alakok maradnak. A leginkább eltalált effekt azonban a közelítés az egyes jelenetekben. Az általában megható jelenetre ráközelítő kamera jól fokozza a megjelenő szöveg hatását, és emlékezetesebbé teszi a képet. Miután választottunk magunknak lányt, kapunk egy rövid kis animációt is, amik azért nem sikerültek olyan profira, de hamar túlteszi rajtuk magát az ember. A zene elég jellegtelen, de ez nem szokatlan az ilyen játékoknál. Többnyire jól meghúzza magát a háttérben egyszerű liftzeneként, és csak néhány drámai jelenetben igyekszik fokozni a hangulatot. Egyébként elég sok dal van a játékban, mert a lányoknak több tematikus számuk van, amelyek csak egyes jeleneteikben hallhatóak, úgyhogy ha a teljes zenei anyagra kíváncsiak vagyunk, bizony végig kell játszanunk mindegyik lánnyal a játékot. A készítők elvégezték a házijukat, a főmenüben elérhető a szokásos extrák menüpont alatt a játék összes képe és zenéje, és az egyes jelenetek újraolvasására is van lehetőség.

A Katawa Shoujo egy olyan játék, amit mindenképpen érdemes kipróbálni annak, aki valamennyire már jártas a műfajban, vagy csak egyszerűen nem rest olvasni. Ha valakit zavarnak a hentai jelenetek, ezeket kikapcsolhatja a beállítások menüpontban, ebben az esetben egy romantikus kisregényt olvashat. Így is garantált a dráma, a sírás, a megható jelenetek és az iskolás animékben is megszokott humoros szituációk. Rajongói alkotásként mindenképpen kiemelkedő, a megvalósítás, a végeredmény, a befeketett munka kiemeli társai közül.

Aki szeretné kipróbálni, az ingyen letölthető teljes verziót megtalálja a játék hivatalos oldalán.

Értékelés: 7,8

Linkek:
AnimeAddicts
Wikipedia
Animeweb