Cyberpunk

Avagy a sci-fi sötét oldala. Kiborgok, androidok, mesterséges intelligenciák és egyéb félig-meddig emberi lények gondolkoznak létezésükön a nem is olyan távoli jövőben, ami általában egy nyomasztó utópia pénzéhes cégekkel, őrült tudósokkal stb. Az alapgondolat minden esetben ugyanaz: hogyan változtatja meg a technika az embert, illetve a kettő összeolvadásából születő dolgok nevezhetőek-e embernek.

Akira

A grafikus részletességű erőszakban, látványos robbanásokban és üldözős jelenetekben gazdag Akira tipikus példája a műfaj akcióközpontú megközelítésének. Az egyik első anime volt, ami eljutott külföldi mozikba is, már csak emiatt is illik ismerni.

Ghost in the Shell

A Ghost is the Shell – a film, mielőtt bárki félreértené – kicsit filozofikusabb, a digitalizált emlékek és a kiberagy koncepciója Philip K. Dick paranoid történeteinek világát idézi, amikben sokszor a főszereplőről is kiderül, hogy az emlékei nem valódiak.

Metropolis

A Metropolis egy Tezuka Osamu klasszikus filmfeldolgozása egy fiúról és egy android lányról, akik együtt menekülnek. Roppant látványos film, és az alaptörténet is jó, csak persze a filmformátum terjedelme miatt itt sem lehetett kifejteni a manga történetét rendesen, holott abban van idő a karakterfejlődésre, és hogy pl. android főszereplőnk megtanulja mit jelent embernek lenni.

Óriás robotos

A mecha néven is ismert műfaj védjegyei a több méter magas humanoid robotok, akik általában egymás ellen vagy szörnyek ellen harcolnak, hogy megvédjék a világot. Gyakori témái a műfajnak a háború, a robotok pilótáinak erkölcsi fejlődése és egymás közötti kapcsolataik. Az ilyen szerkezetekhez nélkülözhetetlen modern technika miatt sok robotos anime a jövőben játszódik, viszont sok olyan is van, ami egy alternatív jelenben, ahol a robotokon kívül a technika más területe nem fejlődött ki jobban a mai szintnél. Bár az ilyen sorozatokban a hangsúly általában a harcon és az akción van, gyakran bevonnak drámai és pszichológiai, esetlen romantikus vagy komikus elemeket is, amik színesebbé teszik a cselekményt.

Gundam

A Gundam saga már lassan fél évszázada megjelenő sorozatai és filmjei a gerincét képezik mindannak, amit a japánok óriásrobotokkal való viszonyáról el lehet mondani, különösen ha megnézzük a robotok kinézetét. De a külcsínt leszámítva a sorozatok cselekménye, történetvezetése is olyan jól felépített, hogy szinte ugyanazokat a témákat, karaktereket, szituációkat ismétlik évtizedek óta, tehát látszik, hogy valami nagyon alapvető és időtálló formulára találtak rá.

Neon Genesis Evangelion

Az NGE több szempontból is klasszikusnak tekinthető, mecha szempontból azért, mert megteremtette a robotnak kinéző, de valójában nem az” kategóriát, amit aztán sokan másolni kezdtek. Másrészt sikeresen kevert a harcokkal teletűzdelt cselekményt mellé pszichológiai elemeket és vallásos szimbolizmust, és mindezt meghintve még az evák sci-fibe illő beindítási jeleneteinek technobábelével megismételhetetlen átmeneti, keverék műfajt hozott létre, amiből még ma is megélnek az alkotók az eredeti történet újrafeldolgozásának kiadásával.

Tengen Toppa Gurren Lagann

A TTGL történetével annyira túlzásba viszi a shounen animék alapmotívumait és karaktereit, hogy az már szinte paródiának is tekinthető. A shounen műfaj mindig egy fiatal lúzer fiúról szól, aki különleges képességeket kap, és ez elindít egy fejlődési folyamatot, aminek a végén egy érettebb főszereplőt kapunk, aki mindenféle erkölcsi értékkel gazdagodott kalandjai során. A TTGE ezt úgy interpretálja, hogy a föld alatt vakond módjára turkáló fiú a sorozat végére galaxisokkal dobálózik. A létező legjobb példa a robotos shounen animékre.

Sci-fi

Sci-fi. A jövőről szőtt álmaink, tele reménnyel és kétségbeeséssel. Lehetetlen, varázslatnak tűnő technikai megoldásokkal, felfoghatatlan bonyolultságú szerkezetekkel, melyek az emberi intelligencia határait feszegetik, és az emberen már túlmutató utópiákkal, melyek lélegzetelállító lehetőségeket tárnak fel, vagy épp figyelmeztetnek egy lehetséges zsákutcára. Nagyon sok sci-fi létezik, nyugodtan tárgyalhatnánk külön az utópiákat, az időutazós animéket, űrhajós animéket, sőt, a korábban tárgyalt cyberpunk műfaj is a sci-fik közé sorolható. A jövő sok témaköre közül az animék világában legnépszerűbbeket igyekeztünk összegyűjteni.

Steins;Gate

Az időutazás gyakori téma az animékben is, de általában mellékesen szokott megjelenni, egy-egy epizódban a bonyodalom származik belőle, tehát csak kevés animének központi témája, a Steins;Gate esetében azonban szinte végig jelen van. És nem csak hogy jelen van, de komolyan is veszik, tudományosan alátámasztják (a játékban még inkább, mint az animében), és thrillerbe illő helyzeteket hoznak létre a segítségével. Nem azért került be a listába mert kétségkívül jól megcsinált anime, hanem mert ezen felül a klasszikus sci-fi egyik alaptémáját, az időutazást is ötletesen, éretten kezeli, és külön piros pont jár a a retro időgépért (tele-mikró), ami a sci-fi hőskorát idézheti fel bennünk, amikor a modern kütyüknek még nem volt olyan áramvonalas, letisztult formavilága, és még az elektromosság is misztikus volt.

Cowboy Bebop

Van egy kevésbé ismert sci-fi műfaj, az űrwestern. A vadnyugatot a félig kolonizált, nagyrészt ellenőrizetlen "vad" űr váltja fel veszélyes bolygókkal és kemény fából faragott lakosaival. És persze a hőssel, aki járja ezt a világot mint szerencsevadász, pénzért elfogad veszélyes munkákat, általában bajba keveredik, majd lelép anélkül, mielőtt még bárhova vagy bárkihez is kötődni kezdene. A Cowboy Bebop világa nem rejt számunkra semmi erkölcsi megfontolni valót, nem figyelmeztet veszélyekre, és nem is akar lehengerelni minket. Ehelyett egy stílusos díszletet nyújt, amibe nagyon jól belesimulnak a mellékszereplők. Persze ehhez sokat hozzátesz a zene is, de alapvetően a hangsúly az animében a cselekményen van, ami időnként humoros, időnként tragikus fordulatot vesz. Egy olyan határterülete a sci-finek ez, ami nem minden sci-fi rajongónak jön be, hiszen inkább a szereplők vannak előtérben, viszont éppen ezért nem csak a sci-fi rajongóknak tetszhet.

Planetes

Sok anime játszódik az űrben, de a legtöbb a fizika törvényeit alárendeli a szórakoztatás törvényeinek. Lásd bővebben: hang terjedése az űrben, testek viselkedése súlytalanságban, a lézerek fizikája stb. Szerencsére vannak realisztikusabb űranimék, ilyen a Planetes is, ami a nem túl távoli jövőben egy már ma is létező problémát mutat be: az űrszemét kezelését. Persze sokkal többről van szó, mint a Föld körüli űr takarítását végző űrszemetesek hétköznapjainak bemutatása, a sok humoros kis történet mellett sok az elgondolkodtató, és valódi embereket és élettörténeteket ismerhetünk meg, amit egy szépen ívelt romantikus szál is végigkísér. A Planetes sokat nyújt már azzal is, hogy élethűen mutatja meg az életet az űrben, a hétköznapi kihívásokat, pl. hogy több órás űrséta alatt nem lehet kimenni vécére vagy hogy a legtöbb asztronauta, aki sok időt tölt el az űrben nagy valószínűséggel rákos lesz a sugárzás miatt, ami felhalmozódik a szervezetében. Ezek már ma is létező problémák, amikre a jövőben megoldást kell találnunk, ha az űrben vagy egy nem terraformált bolygón szeretnénk élni.

Terra e

A Terra e elég sok témát felsorakoztat a sci-fi eszköztárból. A szupercomputer által irányított emberiség utópiája, egy új emberi faj létrejötte, pszionikus erők, űrutazás. Azt leszámítva, hogy mindezt ízlésesen tálalják azért is illett megemlíteni ezt az animét, mert a komoly sci-fibe illő erkölcsi problémák mellett nagyon jó kis dráma is. A kultúrák közti ellentét és a szereplők közti konfliktusok és feszültségek egy epikus történetet vázolnak fel, ami az ember természetéről és az emberiség lehetséges jövőjéről mutat képet. 

Háborús

Nem kell történelmi animék között kutatnunk, hogy háborúkról szóló sorozatokat találjunk. A nemzetek közti harc, még ha fiktív környezetben is, népszerű téma az animék világában. Persze a legtöbb esetben a háború csak tömeges harcjeleneteket jelent, de van néhány olyan mű, ami próbál valami tanulságosat is mondani a nézőknek a háborúkról általában.

Hotaru no Haka

A Hotaru no Haka amellett, hogy történelmi anime lévén egy valós háborúról szól, valójában bármilyen háborúban játszódhatna. Szereplői bármelyik civil család tagjai lehetnének háború idején egy bombázott városban. Sorsuk alakulása a frontok mögötti életet mutatja be nekünk.

Gundam

A Gundam sorozatokban mindig megvannak a szemben álló felek, akik között kirobban a háború, legyen szó akár etnikai, ideológiai akár gazdasági ellentétekről. A szereplők nagy része pedig katona, sok esetben pedig civilből lett katona, aki csak belecsöppen a háborúba. Így mindig megkapjuk az elgondolkodtató jeleneteket a témakörben. A Gundam Seed pl. egy pacifista főszereplőt vitt végig a háborún, aki a végén se roppant össze, míg a Gundam 00 a terrorizmus, az energiaválság és a közel-keleti etnikai konfliktusok mentén indult el.

Saishuu Heiki Kanojo (Saikano)

A Saikano szintén a civilek szeméből mutatja meg a háborút, de ehhez még egy nagyon aranyos kamaszkori szerelmi szálat is társít, amitől az egész inkább szerelmi tragédia lesz, mint háborús dráma.

Ima Soko ni Iru Boku

Az ima soko ni iru boku egy külön kis világot mutat meg a nézőnek, gyerekkatonákkal, nyomorral, megalomán diktátorral, aztán végigköveti az ebbe a világba csöppent két fiatal sorsát. Egyikük teljesen összeroppan, de végül sikerül alkalmazkodnia, míg a másik végig megőrzi naiv idealizmusát arról, hogy mi helyes és mi nem. Erősen lélektani anime anélkül, hogy túlzásba vinnék a belső monológokat és elvont filozofálást, egyszerűen a  cselekményből, és a szereplőket érő szenvedésből tanulhatunk sokat a háborúban élő emberek motivációiról és világképéről.

Történelmi

A legtöbb történelmi anime két fontosabb korszakra tekint vissza Japán történelmében: a Sengoku és Meiji korszak közötti 300-400 évre, illetve a második világháborúra. Míg az előbbi a szamurájos, nindzsás animékhez teremt középkori jellegű hátteret, addig az utóbbi általában telített morális tartalommal, és érezhetően komolyabban vett téma, ehhez illő drámai szituációkkal. 

Rurouni Kenshin

A szamuráj téma a japán a történelmi romantika egyik legfőbb forrása, nagyjából a lovagi kultúrkörrel lehetne párhuzamba állítani. A három szamurájos anime, amit választottam három különböző módon dolgozza fel a témát, és így a történelmi kort is egészen másképp ábrázolják, nagyszerűen rámutatva arra, hogy mennyire különbözhet a hozzáállásunk a múlthoz. A Rurouni Kenshin a Meiji korszakban játszódik, a szamurájok eltűnése idején. Ez egy elég népszerű időszak, és sokat tanulhatunk belőle a japánok mentalitásáról és hozzáállásukról a tradíciók és a hagyományok konfliktusával kapcsolatban.

Shigurui

A Shigurui korábban játszódik, mondhatni a sötét középkorban, groteszk képi világával, lelkileg is torz szereplőivel teljesen más képet fest az idealizált szamuráj eszményről, mint amit megszokhattunk. Egy klasszikus tragédiát láthatunk generációk óta szemben álló családokkal, halálos ellenséggé váló barátokkal, rengeteg erőszakkal, lecsupaszított, önmagukból kifordult emberekkel, és mindezt olyan látványvilággal, ami  önmagában is élvezhető lenne.

Hotaru no Haka

A legutóbbi világháború talán a legjelentősebb történelmi esemény volt Japán életében, erre animékben is szoktak
reflektálni, csak általában nem explicit módon, hanem elrejtve elemeket más jellegű animékben. A Hotaru no Haka egy olyan mozifilm, ami történetével és a témája megközelítésével felveszi a versenyt az élőszereplős filmekkel. Nagyon érett, mentes a hatásvadász akciójelenetektől, nem viszi túlzásba az érzelgést és a tragédiát, igazi realista dráma, mindazzal a sztoicizmussal és letisztult eleganciával, amit egy japán műtől elvárhatunk.