Ez a mese sötét, és habár végül hőseink nem küzdenek meg és nem győznek le semmilyen ellenséget, olyan történik, amit talán senki sem várt. Sírni fogunk. Sokat.

Mi lehet egy olyan animének a legsötétebb pillanata, mint a One Piece? Talán első válaszunk a vereség, vagy a halál lenne - valaki halála a csapatból, azonban Oda valahogy tud ezalá is fúrni, és azt adja nekünk, amit a sentai soha sem csinált még. A csapat, minden jel, és korábban létrejött ok nélkül töredezik össze, sőt, olyan epikus csatának lehetünk szemtanúi, amiről soha sem gondoltuk volna, hogy létezhet - mindennek oka pedig nem más, mint a csata résztvevő felei, a legjobb barátok, és a legnagyobb mókamesterek, azok, akik addig annyi mindenen mondhatni a legelső pillanatoktól együtt mentek át; Luffy megteszi amit meg kell tennie, Usopp pedig megmutatja, milyen is az, amikor ő is kihasználja mindazt, amit addig tanult, és elhagyja a kis társaságot - mindezt valami olyasmiért, amit úgy érzi megint csak ő ért meg. Az önző hülyeség, a gyerekes marhaság ezúttal nem idegesítő, viszont a legtürelmetlenebb néző is megtudja, miért is hiányzik a csapatból a szédült hazudozó.
Ezek mellett még, és koránt sem másodlagosan, Robin is eltűnik, és valami olyasmi veszi kezdetét, amit szavakkal nem lehet magyarázni, egyetlen dolog biztos, megint a legénység húzza a rövidet a kezdésnél - és ezúttal az ijesztő ellen nem egyszerűen ijesztő, hanem megállíthatatlan, és a két elveszett tag elindul vége felé, méghozzá elérhetetlenül.

Nincs más, csak a biztos öngyilkosság - persze sosem képletesen, és a legénység, ahogy szétszóródott, úgy áll össze, és úgy kap segítséget a legvalószínűtlenebb helyekről, hogy végül a remény egy éjjelt sosem látó helyen várjon rájuk...
Mi lenne ennél One Piecebb, még akkor is, ha ilyesmit soha sem láttunk még a sorozattól? Ki tudja, de a folyamatosan előrefolyó, megálljt nem engedő történet nem csak nekem volt fura; a többé és kevésbé is hozzáértők vitatkoznak azon, hogy ez az arc legyen-lehet-e különálló, hiszen egyértelműen előkészíti a következő arc epikusságát, illetve a történet sora sem tesz mást, mint helyet vált a nagy csatára. Én azt mondom jó ez így, az ok pedig egyszerű: ez a szál megmutatja mit szeretünk majd még jobban a One Piece sokszínűségében, és láthatjuk azt is, amit talán soha többé, nomeg a következő arc olyannyira meg lesz tömve epikus pillanatokkal, és velőtrázó ordításokkal, hogy túl sok lenne a szívünknek ezt mindet együtt tudni...

Értékelés: 9,5

Link: One Piece Wikia