Vagy mégsem?

És bedőltetek neki!
Mocskos perverz banda!

Azért van link, de csak okosan: Lu.scio.us

SexEx, ahogyan elkezdtem hívni magamban, miközben azon gondolkodtam mit is írhatok le róla, hogy elbírja a monitorotok. Nem készülök több hentait kiosztó cikkel, mert még azt hinnétek, nem nézem őket szivesen, sőt mi több, csak a porbaalázásuk indokán tekintek rájuk. Ez nem igaz, de nem tehetek róla, hogy a hentai, mint műfaj, mondjuk ki, nem csak, hogy nem profi, de még a 'B' kategóriát sem csiklandozza alulról.

Hogy az iménti mondandómat igazoljam, spanyolviaszként a falra festem a képletet, ami nem szól másról, mint az összetételről, mégpedig arról az összetételről, amit most éppen Sex Exchange-nek nevezünk. Nem az animációról, nem is csak a hangszínészetről, és nem is a történetről, hanem a hentairól, ami mindezekből, és még számos kozmikus képből áll; mi is az a hentai, még inkább mi is az az anime, milyen környezetből jön, és még sorolhatnám...
A SexEx problémája, de nem az övé egyedül, az összetételében keresendő. Nem abban van amit csinál, hiszen azt jól csinálja, sokkal inkább a kompozíciójában, beállítottságában. Miről is beszélek? Arról, hogy amíg például egy nyugati pornó nyíltan és ingerszegényebben, de minőségét, és a megvalósítás profizmusát tekintve magas hatékonysággal szolgálja ki a specializált igényeket, addig a hentaik - és nem csak az animáltak - többsége rengeteg hangsúlyt fektet a kompozíció hangsúlyozására, a szűk költségvetés miatt, vagy éppen ennek elérése érdekében, amiből egyenesen következik, hogy a Japán pornó termékei, bizonyos ritka kivételektől eltekintve, folyamatosan amatőr tendenciát mutatnak a világ szívonalában. Miért is? A klisékbe, és a beidegződött mozzanatokba kapaszkodó, a japán társadalom speciális igényeire szakosodott formulákat követő, fejlődésében nem motivált ipar nem mozdul.
A profi hozzáállás hiánya tapintható, főleg azoknak, akik bármikor kapcsolatba léphetnek, a világ egyik legnagyobb kultúrális felvevőpiacának tagjaiként, a világ számtalan más pontjáról érkező pornóval. Mindegyiknek megvannak a maga sajátosságai, amikről azonnal felismerhetőek, mindegyiknek megvannak a maga furcsaságai, amik az emberi természet okán sokkal jobban is vonzhatják a figyelmet, mint kéne, de az tény, hogy a választék széles, és ha a minőség, és az igények kielégítése vizsgálásra kerül, az anime sokukkal szemben elveszett, szimplán csak abból az okból, hogy a célközönség speciális igényeinek, fétiseinek kiszolgálása után a legalapvetőbb igényt, amiért az ember pornót néz, nem elégíti ki.

Nos, igen, ezek után gondolom nem megepő, hogy a Sex Exchange mindezt is magába foglalja, mégpedig abban a formában, ahogyan azt egy hentai tenni szokta. A felállás egyértelmű; egy srác, aki magyon meg akarja tenni a testvérét, lesi amint az a barátjával teszi amit tenni szopás, és elindul a fergeteg, amit nem lehet megállítani. A barát huga persze sírva beállít a sráchoz, saját kis gondjaival, de mint tudjuk, aki nappal hug... Mondanom sem kell, a történet eleve este kezdődött.
Az összkép igen kacifántos, rövidre zárva amit csak lehet, kavar mindenki mindenkivel, és mint ki is derül később, ez így mindenkinek jó is, a kettős vérfertőzés ténye pedig, - és most koránt sem bűnként, szimpla biológiai tényként emlegetem - elhanyagolható, és minden gátlás feloldódik egy közös nagy tevékenykedésben. A végső katarzis olyannyira megszokottá teszi a hangulatot, hogy nem lepődtem volna meg, ha a fiúk egymást is megteszik.

Maradva a szóhasználatnál, a technikát tekintve a hentai megteszi, amit elődjei is, hozza az éves átlagot, és hozzáad még egyet az elfuserált képi és teljesen random hangminőséghez. A pasta-machine hangeffekt még mindig él, a motorikus mozzanatok, amit már kívülről, időzítéssel együtt ismerünk a régiek, mi pedig most sem valószínű, hogy felvesszük a tempót a videókkal, merthogy ez a hentai is két részre van bontva, valamilyen titkos indokból.

Hiába, a stílusom maradt a régi, azaz a SexExről szólva elmondtam, hogy nem vesztünk sokat, ha nem nézzük meg (Szerk.: Így hát ne is tegyük.) mégis sikerült egy komolyabb gondolatmenetet pötyögnöm arról, miért is nem könnyű nekünk megérteni, na jó, élvezni a hentait.
 

"Nem hiába, a hentaiból ezt is ki lehet hozni.
Persze ettől még nem teszem ki az ablakba."

Értékelés: 4,2

Linkek:
ANN
(Magyarul mi vagyunk az elsők.)

A szerelem szép, és ha már ezzel a címmel kezd egy hentai, az ember fia várakozássokkal kezd neki, hiszen szerelmet vár a képernyőről. És a dolog nem is várat magára, egy párocska jellemző pillanatára látunk rá, a fiú várja a lányt, majd valahol az iskola délutáni-elhagyatott szegletében egymáséi lesznek. Romatikus - azaz lenne, ha a srác nem azon gondolkodna szex közben, hogy ez nem szerelem, csak szex, mint a többi lánnyal.

A történet eléggé pólusos, és azok, akik az  ártatlan lányok kihasználásárai érzékenyek, valószínűleg viszkető kézzel nézik végig az első részt. Ugyan magyar szemmel valószínűleg hülyének nézzük a srácot, észben kell tartani, hogy ez egy Japán film, amiben az emberek érzelmi szintje és tudása általában kimerül a nagymonológokban, miután persze a nagymonológ előadója ássa le magát olajszintre a balfaszkodással. Nos itt se más a helyzet, sőt, a szex élvezhetősége össze is kapcsolódik az érzelmek mérésével: ha nem jó nem szerelem, ha jó szerelem.
Ettől eltekintve, mintha ez olyan könnyű lenne, a második rész teljesen új lendülettel már sokkal inkább hasonlít a beígért szerelmes filmre, és odaadja nekünk az illúziót, amitől mi már olvadunk is, miközben egy eszeveszett baromsággal epikus szintre emeli a hős szerelemesünk életét és szerelmét. A történet vége kifejezetten szép.

A grafika is szép, és az animáció sem halálbuta, a kis költségevetésű filmek átlagához lépest az anime jól teljesít, és még futja a karakterek különbségeire is, vannak eltérések testfelépítésben, mozgásban, még akció között is, érzékelhetően.
Már nem először gondolkodok el igen mélyen, hogy írjak-e egyáltalán a hangokról egy hentai filmnél, de pár frázis mindig eszembe jut, miket nem lehet kihagyni. Persze egyikük sem a zenékről szól, vagy a már régóta engem (is) furdalló hajszálvékony sikolyokról. Pasta machine, ez a mai jelszó, ami már régóta nem megy ki a fejemből, és bízom benne, senkinek sem kell magyarázni, miről is van szó.

Mindent összevetve a film tényleg adja a beígért szerelmes sztorit, sőt megkockáztatom, még a romantikus hangulat is beüt a végén. Engem csak egy dolog zavar. Ez a boldogság miért nem megy anélkül, hogy a háttérben egy másik lánynak kettétörték a szerelemről szóló illúzióját?

Értékelés: 6

Linkek:
ANN
(Magyarul mi vagyunk az elsők.)

Ha már egy el[cenzúra] új év elé nézünk...

A japán elme kiszámíthatatlan, és ennek nem kell sok magyarázat, aki animéket néz tudja, érzi ezt jól. Ez a kiszámíthatatlanság az, ami olyan széppé teszi az epikus történeteket is, hiszen sosem tudhatjuk miféle csavart kapunk, és ettől lesz szép a romantika, hiszen mindig lesz valami, ami könnyeket csikar ki belőlünk, agónia és eszeveszett marhaság kiváltotta könnyeket. Az animének meg van az a szépsége, hogy az átlagos történeteket valahogy nagyon másként meséli el, és nincs ez másképpen a hentai esetén sem.
Ez a hentai, japán nevén Gibo, is tud kapcsolni abszolút szexuális megalázást és őrületet olyasmihez, mint az anyában való csalódás, és végül ebből tud úgy kitörni, hogy a megalázást szerelemmé váltja, s eztán erre is tud még egy kontrát. Sőt nem is egyet, a végső álmokfutás tud még kondulni, nekem a szemüvegemet is leverte a teljesen fölösleges, és már érthetetlen csavar a parkban, de azt legalább elmondhatjuk, a főszereplő legalább összejött, így vagy úgy, egy családján kívül eső hölggyel.
A téma, a nő megalázása, az őrület nőre való kivetítése és nem mellesleg a mindenféle rokonokkal való szexuálás, egyáltalán nem gyerekcipős, sőt, a szerkesztéséből ítélve a film maga egy fásultabb kategóriát képvisel, afféle tucattermés.

A szerkesztésről szólva, nos eléggé szegényesek a megoldások, és ugyanolyan képek többször, több nőnél is feltűnnek, a mozgás megoldása tud nagyon igénytelen lenni.  A képek összességükben is összeszedetlenek, az animáció pedig nagyon sötét atmoszférát akar kreálni, amiből annyi sikerül, hogy a képernyőbeállításokat ellenőrizzük, mert nem értjük, mitől olyan sötét a kép. Az összes hibáját listázva alig hihető, hogy a film 2000 után készült, különösebb figyelmet egyáltalán nem érdemel a szemeinktől, de ehhez nyugodtan, és minden további nélkül hozzávehetjük füleinket is.

A Stepmother's Sin, ezek után, aligha kelti majd fel bárki figyelmét, minden esetre a téma tud meglepő lenni: ilyen mértékű incesztuális tumultust ritkán találni, még Japánban is, márpedig ez nagy szó. Ámulatba ejtő Japánsűrűségén, és rétegelt pszichológiai gyakorlati jellegén kívül értéke nincs.

Értékelés: 3.5

Linkek:
Wikipedia
ANN
(Magyarul mi vagyunk az elsők.)

Még egyszer: Onii-chan~

Még egyszer, és még sokszor. Japánban mindent szabad, és azt is minden szinten lehet űzni. Ez van, ha az ember egyre-másra botlik bele egy-egy loli-hentai műremekbe, és azok között ugrásnyi különbségek vannak. Merthogy ez a film is sok kislányról szól, és egy idősebb fiúról, aki kvázi mindegyiknek valamilyen úton a bátyja lesz, de sokkal befogadhatóbb és kevésbé erőltetettebb az egész, mint például az Imouto Jiru, korábban (meg)emlegetett darabja.
De sajnos ezen sem lehet túlon-túl nagyot lépni, mert ezúttal is benne leszünk egy másik problémában, ami pedig szimplán nem más, mint a Japán perverzitás egy tipikus és talán már nem is annyira nagyot ütő példája. Hogy nevesítsük e gyereket, arról a viselkedésről van szó, amit főhősünk művel a két rész során végig, szemérmesség és lelkiismeretfurdalás nélkül. Mondhatnánk, ez manapság "nem akkora probléma," de tekintve a lánykák átlagéletkorát és viselkedésüket, ezt inkább mégse jelenteném ki.
Már-már ortodox, legalábbis a mai liberális társadalomban, látásmódom bizonyára sokaknak túl régimódi lehet, de mégis hozzászólok a témához, ami megjelenik az animében. Azzal, hogy a műnek műfajából adódó kötöttségei vannak, még nem biztos, hogy feloldhatunk minden konvenciót a témában, és a történet mesélésében, tehát  nem feltétlenül kellene párosítani olyan karakterisztikákat egy pornóműfajjal, amik például ebben a hentaiban is megjelennek, nevezetesen a szerelmes lelkű ifjút, és a mindent elfogadó, szerelmes-vágyódó lányokat, amiből persze a minden este mással, és minden este őszintén-törődve szerelmező ifjú története sül ki (vagy el). És persze nem is kell mondanom, hogy az sem segít sokat ezen a beállításon, hogy az egyik legfontosabb lányka-főszereplő éppenséggel egy űrből érkezett humanoid, mert éppen ő az, aki csak jóindulattal néz ki tizenkettőnek, és ő az, akinél ifjúnk valamivel több érzelmet, vagy affélét mutatott.

Az anime látványát tekintve éri el a legtöbb pontot, ez kétségtelen, az animáció éppenséggel elég magas minőségben pompázik, mondhatni szép, a lányok pedig legalább jól kidolgozottak a legfontosabb jelenetek közben is.
A hangok, nos elég gyerekesek, mind minőségben, mind hihetőségben. Ez lehet akár pozitívum is, ha arról beszélünk, hogy mennyire kapjuk vissza a "szinte" gyerekek között folyó szexuális interakciót az akciók során (ami ugye egy lolipornónál nem utolsó szempont).

Ajánlás: csak ínyenceknek és megszállottaknak. Ki-ki ossza be magát adott csoportokba, kérdés, hogy melyik rosszabb. Persze vannak olyanok is, akik azért néznek ilyesmit, hogy írhassanak róla, nos nekik sok bátorságot a további lelkületromboláshoz.

Értékelés: 4,4

Linkek:
ANN
(Magyarul mi vagyunk az elsők.)

Perverz?
Igen.

Annyira?
Igen.

Tényleg?
Igen.

És...
Igen.

És ennyi pont elég is legtöbbünknek az Imouto Jiruból...

Ki látott már hentait?
Mindenki nyújtja a kezét.

Ki látott már olyan hentait, amiben anya és lánya is szerepel?
Páran nem nyújtják a kezüket.

Ki látott már olyan hentait, ahol a boszorkányok spermából nyerik az energiát?
...
Senki?

Igen, itt a példa, hogy a Japánok még mindig képesek újat felmutatni a fantázia birodalmának bizonyos, elrejtett, sötét és számunkra nehezen fellelhető, pontjairól.
Ahogy az utolsó kédésből megtudhattuk, ez a hentai is egy fantasy-féleség, elvégre boszorkányokkal operál, illetve mágiával. Az pedig más kérdés, hogy a boszorkányaink szexéhes pi... hölgyek, és a mágiájukkal igyekeznek testi vágyaikat minél teljesebben kielégíteni. Eddig szokásos hentai.
És hogy ne is tudjak eltérni a tradícióktól, a két részes film legelején máris azzal kezdünk, hogy egy növény falloszt formál magából, és a többit már sejtjük is. Tehát az egyik legrégebb óta élő Japán tradíció, a csápos fantázia itt is helyet kapott. Még mindig szokásos hentai.
Azonban egy másik részlet viszont újítónak tűnik, mégpedig a kicsiny mellek, merthogy a főszereplő hölgynek éppenséggel picikék vannak. Félreértés ne essék, nem loliról van szó, a hölgyike alakja és a viselkedése nem enged erre apellálni. Mégsem szokásos hentai?

Nem. Ennek pedig megvannak a maga hátrányai is. A produkció grafikája, ahhoz képest, hogy egy bizonyos szintig érzékelhetően jelképes, egyáltalán nem megfelelő hentai minőségű. A testábrázolás erősen elmarad az újabb filmeknél szokott minőségtől, ami a film 2007-es mivoltát tekintve nem jó pont.

Tessék megnézni, és tessék tanulni! A hentai tartalmaz szinte mindent, amit egy hentaitól várhatunk, ez jelentsen akár jót akár rosszat, kinek-kinek személyes érdeklődése szerint.

Értékelés: 5

Linkek:
ANN
(Magyar nyelven mi vagyunk az elsők.)

Tíz év múlva...
Öt év múlva...
Lehet, hogy holnapunk sem lesz. A legtöbb amit tehetek az az, hogy úgy élem az életem ahogy csak lehet.
Az életed, vagy akár csak a holnapi ebéd, senki sem tudhatja pontosan mi lesz...

De ígérd meg, hogy visszajössz!

Olyan delikvenseknek, mint a magunkfajta, aki azért néz meg számtalan hentait is, hogy találjon jó átvezetőt a műfajok között, beszédtémának, avagy éppen bevezetésnek  az animék ezen szegletébe, szinte találni se lehetne jobb kezdést a  hentai témában, mint a Kite.
A film remeken egyensúlyoz a hentai, és a nyitott, japán stílusú korhatáros filmek megszokott sémái között. Vannak akiknek ez is hentai, illetve vannak, akik számára a szexjelenetek önmagukban még nem teszik azzá, és inkább látnak bele -joggal- remek, pörgős akció-drámát az alkotásba.
A sztori érzete kifejezetten japán, túlzó és néhol hézagosan logikus, de ez nem zavarja fel semennyire a történet élvezhetőségét, és a csattanó végül így is tud csattanni, akár többször is, hogy végül, az utolsó percben is gerjedjen bennünk egy erős adrenalinlöket, avagy tátva maradjon a szánk.
A történet fő szála, a két fiatal kapcsolata, akármennyire is sablonos, pont a szexualitás, és az adott helyzet, mondhatni a film zsánere miatt érdekes fűszerezést kap, és olyan helzeteket hoz képernyőre, amiben az animáció talán világelső, és ha mégsem az, hát látni szeretném azt a filmet, ami ilyen intenzitással adja vissza ugyanezeket az érzéseket mindössze ötven perc alatt.

Grafikailag a Kite szintén dícsérendő példa, hiszen az egyértelműen japán vonások a nő- és lányalakok ábrázolásán egyáltalán nem voltak túlzóak, és a mértékek sem voltak érzékelhetően irreálisak, sőt az elkapott pillanatképek kiemelkedő része megjegyezhetően kellemes volt. Szeretnék ilyen minőséget látni hentai filmekben máshol is, sőt, ha lenne, talán szivesebben bújnám azt a részét is az animációknak.
A hentai másik rákfenéje, a csengőn hangzó élvező fejhang, itt is jóval alább van véve, így a hangok ezen tónusáról is elmondható, hogy végre képes kellemes hatást elérni.
A zene egyértelműen jó választás, kellően kirángatja az összképet a megszokott, leragadt hentai, sőt még az anime-érzésből is, és hatásosan mutatja meg, hogy egy banda, élén egy jó szakszofonnal mennyire sokszínű hatást tud kelteni.

"Az összkép- és hang egyszerűen lebilincselően jó, kár hogy pornó." Kikívánkozik sokmindenkiből, akár akaratlanul, akár mások hatására, vagy mások előtt. A Kite elénk rak egy jó nagy adagot a saját igazságából, és ha másra nem, arra jó, hogy leteszteljük vele, mennyire vagyunk feszélyezhetőek egy tökéletesen odaillő szexjelenettől, habár a Kite jelenetei még csak rövid montázsok az igazi hantaihoz képest.

Értékelés: 8,6

Linkek:
Wikipedia
Animeaddicts
Aoianime

Úgy bizony! Az elmúlt időkben egyre többször vetődött fel, a yuri és yaoi mellett, hogy írhatnánk a hentai témában is, így hát már csak idő kérdése volt, mikor is kezdünk neki.
A témák nehezek, hiszen gátlásos kis nemzetben élünk, és ebből legtöbbünkre nagyon sok ragadt, így bizonyára nyögvenyelős lesz az indulás, és persze kétséges is, hogy hányan örültök majd neki, de bízunk benne, hogy szóltok, ha valami nagyon nem tetszik.

Persze a hentai, yuri és yaoi rovatok nem valószínű, hogy kinn virítanak majd a nyitóoldalon, ehelyett innen lehet majd elérni az írásokat, hogy mégis legyen útbaigazítás az írásainkra szomjazóknak.

A kínálatot frissítve, habár ebből a műfajból sem törekszünk világuralomra, de megjelennek a blogon a lolicon és a shotacon rovatok, szintén csak innen elérhetően. Mondanom sem kell ez mit is jelent; minden olyan cikkünk elérhető innen, ami a témába vágó animékkel foglalkozik.

Mondanom sem kell, minden teljesen anonim, és nem sértődünk majd meg ha nem, illetve álnéven kommenteltek, hiszen tudjuk, nálunk, Magyarországon senki sem szokott ilyesmit nézni.

Mi sem szoktunk...