Még egyszer: Onii-chan~

Még egyszer, és még sokszor. Japánban mindent szabad, és azt is minden szinten lehet űzni. Ez van, ha az ember egyre-másra botlik bele egy-egy loli-hentai műremekbe, és azok között ugrásnyi különbségek vannak. Merthogy ez a film is sok kislányról szól, és egy idősebb fiúról, aki kvázi mindegyiknek valamilyen úton a bátyja lesz, de sokkal befogadhatóbb és kevésbé erőltetettebb az egész, mint például az Imouto Jiru, korábban (meg)emlegetett darabja.
De sajnos ezen sem lehet túlon-túl nagyot lépni, mert ezúttal is benne leszünk egy másik problémában, ami pedig szimplán nem más, mint a Japán perverzitás egy tipikus és talán már nem is annyira nagyot ütő példája. Hogy nevesítsük e gyereket, arról a viselkedésről van szó, amit főhősünk művel a két rész során végig, szemérmesség és lelkiismeretfurdalás nélkül. Mondhatnánk, ez manapság "nem akkora probléma," de tekintve a lánykák átlagéletkorát és viselkedésüket, ezt inkább mégse jelenteném ki.
Már-már ortodox, legalábbis a mai liberális társadalomban, látásmódom bizonyára sokaknak túl régimódi lehet, de mégis hozzászólok a témához, ami megjelenik az animében. Azzal, hogy a műnek műfajából adódó kötöttségei vannak, még nem biztos, hogy feloldhatunk minden konvenciót a témában, és a történet mesélésében, tehát  nem feltétlenül kellene párosítani olyan karakterisztikákat egy pornóműfajjal, amik például ebben a hentaiban is megjelennek, nevezetesen a szerelmes lelkű ifjút, és a mindent elfogadó, szerelmes-vágyódó lányokat, amiből persze a minden este mással, és minden este őszintén-törődve szerelmező ifjú története sül ki (vagy el). És persze nem is kell mondanom, hogy az sem segít sokat ezen a beállításon, hogy az egyik legfontosabb lányka-főszereplő éppenséggel egy űrből érkezett humanoid, mert éppen ő az, aki csak jóindulattal néz ki tizenkettőnek, és ő az, akinél ifjúnk valamivel több érzelmet, vagy affélét mutatott.

Az anime látványát tekintve éri el a legtöbb pontot, ez kétségtelen, az animáció éppenséggel elég magas minőségben pompázik, mondhatni szép, a lányok pedig legalább jól kidolgozottak a legfontosabb jelenetek közben is.
A hangok, nos elég gyerekesek, mind minőségben, mind hihetőségben. Ez lehet akár pozitívum is, ha arról beszélünk, hogy mennyire kapjuk vissza a "szinte" gyerekek között folyó szexuális interakciót az akciók során (ami ugye egy lolipornónál nem utolsó szempont).

Ajánlás: csak ínyenceknek és megszállottaknak. Ki-ki ossza be magát adott csoportokba, kérdés, hogy melyik rosszabb. Persze vannak olyanok is, akik azért néznek ilyesmit, hogy írhassanak róla, nos nekik sok bátorságot a további lelkületromboláshoz.

Értékelés: 4,4

Linkek:
ANN
(Magyarul mi vagyunk az elsők.)