Sokan biztosan hallottunk már a Pockyról, a japánban indult kultúrkört teremtett édességről, amit nálunk sokan csak csokis ropinak hívnak...

Az édes pálcikák 1965-ben indultak hódító útjukra az Elzaki Glico cég neve alatt, és szinte azonnal piacvezetővé váltak Japánban és a távolkelet más országaiban.

Választékuk a mai napig bővül és már-már követhetetlenül sok ízvilága, és azok specifikus változatai léteznek. Az elérhető listák szerint 104 különféle ilyen édesség készült csak a Japán anyavállalat gyáraiban idáig, amelyeket 15 féle csoportba sorolhatunk.

A Pockyt körülvevő felhajtás lassan túlnőni látszik az édességekre jellemző népszerűség korlátait világszerte, és kultusszá válik, követve a Japán példát. Sok vélemény szerint a Pocky-mánia a manga és animekultúra terjedésével kézenfogva a fő okozói a napjainkban is a világ minden táján futótűzként terjedő újabb japanofíliának.
A Pocky több animében és mangában is feltűnt már. A leghíresebb "szerepei" között találhatjuk a Slayerst, a Midori No Hibit és az Onegai Teachert is, csakúgy ahogy a kistestvére, a Pretz nevű sós jellegű ropogtatnivaló is feltűnik az Onegai Twinsben. A Pocky termékek különféle más médiaformátumokon is kapcsolatba hozhatók az anime- és mangakultúrával, például voltak Gundam figurákkal kijövő akciós csomagok, és Pocky managelésű Nintendo játékok is.

A Pocky hatalmas sikere láttán több vállalat a világ különböző pontjain kezdett érdeklődni a licensz iránt, majd megjelentek az első nem-ázsiai édesropik, elsőként Amerikában és Ausztráliában. A legtöbb helyen még mindig Japán avagy anime és manga boltokban találhatóak meg az eredeti finomságok, azonban egyre több forgalmazó találja meg magának, és adja el más neveken. Az odalt mellékelt képen az első Magyarországon is érdekelt forgalmazó által kínált terméket láthatjuk, ami némileg már terjed a hazai boltok körében is.



Még több a Pockyról:
Wikipedia