Egy igazi hardcore réteganime, elvetemült sport-anime rajongóknak, ez a Hikaru no Go. Ki kíváncsi arra, hogy Lékó Péterből hogyan lett sakk nagymester? Na és ugyanerre egy olyan egzotikus táblás játék esetén mint a go? Ráadásul 75 részen keresztül? Elsőre soknak hangzik, de nagyon gyorsan végig lehet nézni, hála az izgalmas kihívásoknak, annak a teljesen új világnak, amit a go játszmák és versenyek feltárnak előttünk. Erre rátesz egy lapáttal a szereplők jellemének kidolgozottsága, és az, hogy gyakorlatilag több éven keresztül nyomon kísérhetjük őket, látva ahogy gyerekekből tinédzserek lesznek. Amit a műfajban egy animének tudnia kell, azt a Hikaru no Go bőven túlteljesíti - de egyáltalán nem vállalkozik rá hogy határokat feszegessen. A szokásos közhelyeken túl nem sok mondanivalót tartalmaz, nem kiemelkedően romantikus vagy drámai, inkább néhol humorra gyúrtak a készítők.
Talán jól szemlélteti a szuggesztív hatását a sorozatnak, hogy amióta láttam, nem egyszer azon kaptam magam hogy áruházak játék részlegein merengve nézelődök, hátha meglátok egy go táblát valahol. Valószínüleg meg is venném.