A nem is annyira távoli jövőben, egy sötétebbnél sötétebb titkokkal és technikákkal teli világban játszódik a Mull Metal Panic!, ami saját nevét soha sem kísérti meg, és pánikból pánikba, azaz krízisből krízisbe kergeti a főszereplőket, akik, valljuk be, nem túl valós jellemek.
Igen, a szokások itt is győztek a filmkészítők fantáziája felett, de valami mégis belepiszkít az elrugaszkodott mechás anime átlagképébe. Ez pedig a valósághű cselekmények sora. A pánik, ami a címben benne van rendszeresen lejátszódik, a már felemlegetett krízisek tényleg valóságszagú hadikrízisek, a katonaélettel járó árnyak, a célpontok nehezen elfogadható helye mind-mind feltűnnek az animében, és valahogyan mindig jó helyre kerülnek. Például poénok mellé, amik fergetegesen eltaláltak. Kötelező jelleggel mindenütt jelen vannak a balfékek, így az iskolában és a seregben is találkozni fogunk idegesítő fazonokkal, akiket rendszeresen lehet elgyepálni, vagy mert a seregben ez nem szémít, vagy mert az ikolában is mindennaposnak tűnik. Az anime persze nem az első iskolát és sereget, titkos megbizatásokat, iskoláskorú szuperkatonákat felvonultató darab, viszont valamiben nagyon is az első, és számomra foglalja is magának a helyet.
A sorozat dolgozik egy ritkán megfogott réteggel, amiket nem sűrűn látni animék körül. Ilyen példának kedvéért a military-otaku, amiből több is feltűnik a FMP-k során. Ezt persze csak kedvezővé teszi a tény, hogy a közeli jövőben játszódó anime rengeteg fegyvertípust modultat föl, ami egy az egyben avagy futurisztikus kinézettel megálmodott mai fegyverekből táplálkozik. A téma és a stílus, amit ez kölcsönzött az egész animének, olyan miliőt keltett, amitől jómagam - mondani szokás - férfias, földhöz ragadt valómban jobban megkedveltem a képernyőn pergő kockákat.
A leírtakból persze már sejthető, de leírásra is kerül, a grafika minősége és megvalósítása remek, egyszerű és mégis tud részletes lenni, nem kockás, nem nagyolódik el, így minden lényeges részlet jól áttekinthető és észrevehető. Bizonyára, ha egy military-otakunak akar eleget tenni az ipar, és egyszerre minden rétegnek is szeretné eladni amit csinál, ez a legjobb választás, ami az anime sikerét nézve igazolható is.
A hangok, mint a Japán szinkronok többsége jó, de tovább is megy, és nagyon élvezhető marad minden hangjában. Pár szót persze megint megérdemel a kiemelkedett military téma. A gyakorlatlanabb nemzetek monoton hangjaihoz képest, egy katonás, érzelmeket nem tükröző japán szinkron a vérbeli katona meghangosítására még mindig élmény, és tud kifejezetten rajongást keltő lenni. Az eddig hallott hangok és hangszerepek közül talán Souske hangszínésze lenne az egyik legmagasabbra értékelt, bizonyára top hármas alakítás a listámon (szerk.: seiyuu lista valóban fog készülni nálunk).
Látva az írást nem csodálkoznék, ha sokan azt hinnék, egy átkos sereganiméről van szó, holott koránt sem ilyen egyszerű a helyzet. Az anime nagysága és domborítása épül a téma köré, azonban ettől még hibátlan iskolai anime, bő lére engedett komikummal, csini iskolás, és egyenruhás bigékkel, csúnya főgonosszal, és mindent átszövő összeesküvésekkel. Egyszerűen megkerülhetetlenül jó. Tessék elkezdeni a kiképzést rögtön!
Értékelés: 9,6
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.