Egy füzet az égből, egy erő a pokolból, és egy kivételes elme a földről. Mi más kellene a tökéletes szörnyeteghez?
Ez pont elég.
Az unatkozó és kiismerhetetlen zseni már olyan régi karakterek, hogy a narráció könyvében is külön fejezetük van. A Death Note kezdő érdekessége az, hogy megkapjuk magunknak ezt a tipikusan negatív hőst, aki végig a szemeink előtt fejlődik azzá, ami végül sikerre viszi a pozitív tükörkarakterrel vívott harcát.
A történet talán egyetlen gyenge pontja pontosan a túlzott hasonlóságban rejlik, hiszen ebben a világban, ahol minden tudománynak ezernyi művelője van és az oktatás is iskolánként változik, egyszerűen lehetetlen, hogy két kivételesen intelligens ember, olyan mértékű defekciókkal és annyira különböző hátterekkel mint a két főszereplőnk, pontosan ugyanazokra a következtetésekre jussanak, és ezeket a következtetéseket pontosan a megfelelő időkben tegyék meg. Olybá tűnhet, hogy a jellegzetesre, és szerethetőre festett karakterek mögött két uganolyan gyártmányú szuperszámítógép működik, méghozzá pontosan anazzal az eredménnyel, ami várható. Ha az ember tudja követni minden egyes lépését a játszmának, nagyon is megjósolhatóak a következő cselekmények, de mivel a gondolatmenetek nem mindig mondják el minden részletét saját futásuknak, és a szereplők is megbízhatatlanul mesélnek nekünk, nem könnyű feladat mindent a fejünkben tartani. Ettől lesz olyan izgalmas a történet, amilyen, és ezért lehet odafagyni a képernyő elé néhányszor, amikor egy sakkbábu kirtelen a szemünk elé kerül, és megmutatja miért is volt ott, ahová rakták.
A történet versenyfutása persze megmutatja mit is tesz Lighttal a füzetke, illetve a hatalom. Ő az egyetlen dinamikus karakter, aki változik, és az L-el vívott elmecsata végére már teljesen más képet mutat, amit még ekkor is könnyű a nézőnek is félreismerni, köszönhetően a Death Note esetén kivételesen jó eszköznek bizonyuló megbízhatatlan közvetítésnek. Rajta kívül csak a halálistenek változnak a történet során, mégpedig igen sokat mondó úton; Ryuk egyre inkább áttér a szórakoztatott néző szerepből a zavarodott thrillert nézőébe, míg Rem képes feláldozni magát azért a lányért, akit Light eszközként használ a maga védelmére.
A sorozatnak nagy előnye még a kiváló animáció, amivel a világ sötét hangulatát is remekül sikerült beleültetni a képekbe. A karakterek tökéletesek, divatosak, változnak, és legfőképpen nagyon közel vannak az emberi alakhoz és mozgáshoz. Hihetőek és befogadhatóak, egyszerre hisszük el ami történik, mégis belefolyunk a történetbe, mint az egyik arc és személyiség tulajdonosa.
A szinkronokról is hasonlóan lehet beszélni, hiszen mindenkinek meg van a maga akár nagyományosnak is mondható, illő hangja. A halálistenek hangjai kellően világi koncepciókon kívül esnek, érezhető a távolság az emberi tónustól. Engem néha még mindig meg tud lepni a Japán szinkron kultúrája...
A zenék kellően popok és rockok, velük bezárólag a Death Note összes eszköze uniszexként és univerzálisként nyúl ki a lehető legtöbb közönség felé, hogy a stílus se riaszthasson el senkit az animációtól. Mindenkinek ajánlom a zenék külön kivizsgálását is.
A Death Note-ot sokan szeretik, még többen imádják, annál is többen vannak odáig érte, ahová én nem érek és amit nem értek meg, de mindennek meg vannak a kellő okai. Az anime és a manga is mesterien adja el magát és kellően addiktív, hogy a legfiatalabb fangörltől az idősebb, komolyabb válogatósig bárki eljusson mindenféle Death Note reklámcsecsebecse vásárlásáig. Látszik, ha valamiből még hiányzik is a valódi művészies spiritusz és erő, egy nagy rakás ületi- és stílusérzékkel, illetve jó képzelőerővel bámilyen sikert el lehet érni, és pont ez az, amiért már többet nem kell reklámozni a Death Note-ot. Ezt az írást is sokadikként fogja elolvasni mindenki, miután már látta, aki mégsem, azt már ez az írás sem veszi rá a megnézésre. Nincs mese, a Death Note korunk egyik nagy animéje, amit valószínűleg később is emlegetnek majd. Persze nem mintha bajom lenne bármelyik ilyen animével, végre egy olyan shounen is lesz a nagypolcon, amiben nem a verekedés a fő tevékenység, hanem az agymunka.
Ajánlást vártok?
Ha kapok almát, majd akkor...
Értékelés: 9
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.