Ma egy egészen kivételes film kerül terítékre. A Chihiro máig az egyetlen anime, amelyet Oscar-díjjal jutalmaztak, egyben a második egész estés film a díj történetében, amely a kitüntetésben részesült (az első a Shrek volt). Ennek önmagában nem érdemes annyira figyelmet szentelni, van azonban néhány elég fontos vonzata, amire szeretném később felhívni a figyelmet.

Chihiro a szüleivel meglátogat egy évekkel azelőtt elhagyott vidámparkot. A szülők - mit sem törődve kislányukkal - elveszítik őt, Chihiro pedig kétségbeesve veszi észre, hogy a vidámpark kezd átváltozni egy lényekkel teli világgá. Rövidesen társasága is akad, és kénytelen felismerni, hogy az emberek világából átkerült a kami-k, vagyis "istenek" birodalmába, családja pedig fogságba esett...

A Chihiro messze nem a legjobb alkotása Miyazakinak, ám az amerikai közönség számára ismerős motivumokkal dolgozik egyrészről (az elveszett lány ismerős lehet az Alice csodaországban és az Óz, a csodák csodája című alkotásokból), ugyanakkor a tájékozatlan nézőket sokkolja a japán animációtól egyáltalán nem idegen képi brutalitás, és a komplex motivumrendszer, a karakterek meglepő összetettsége.

Az, hogy az anime elismertsége idáig váratott magára, valószínűleg annak köszönhető, hogy az egész estés filmért csak 2001-ben ítélték oda az első díjat, a már régóta létező rövidfilmes műfaj pedig kelet-európában sokkal inkább teret nyert a 70-es 80-as években, mint a forrásokkal sokkal jobban ellátott japán stúdiókban. Gondoljunk csak Rófusz Pál szintén Oscar-díjas rövidfilmjére, A légy-re.

A díj tehát sokkal inkább a filmművészeti irányzat, mint magának a filmnek az elismerése, és a nagyban hozzájárult az anime 2000-es években történő térhódításához. Természetesen a filmet megnézésre ajánlom mindenkinek, egy tipikus Miyazaki-film fejlődő női karakterrel és sok-sok fantáziával, gyönyörű animációval.

Értékelés: 9,0

Linkek:
Aoianime
ANN