A Mondocon egyik legjobb része kétségkívül az odaút és a megérkezés.
Mivel a Hungexpós helyszín viszonylag kevés útvonalon közelíthető meg, ezért fantasztikus látvány, ahogy egy délelőttre megtörik a napok váltakozó monotonitása, és ellepik a 2-es metrót egy másik világból érkezett, a CP-be öltözött emberkék. Egy hétvégére hirtelen megdőlnek a normálisról alkotott fogalmak, kisebbségbe kerülnek a hétköznapi ruhába öltözött emberek a Déli- Pályaudvar/Őrs vezér tér – Pillangó utca vonalon. Bár lenne jelentősége a dolognak, most ez a beszámoló a Mondoconról szól, nem a hazai állapotokról, így kihagynám az értekezést arról, hogy miért is fontos az, amit az előbb a metróról írtam, miért fontos a „láthatóság” fogalma. De amíg vannak a Hungexpo körül cirkálva olyan autók, amiből kopasz fazonok azt üvöltözik – természetesen ki nem szállnak, mert ahhoz nem elég bátrak- „ötttözzzémááttebuziiiii!” addig, nem szabad megfeledkezni erről. És ha esetleg egy másik csoportról mondja azt valaki a fülünk hallatára, hogy miért nem marad otthon a négy fal között, tessék erre gondolni.
Az elején már el kell mondanom, hogy sajnos, közbejött egy program erre a hétvégére, ezért csak pár órát tudtam eltölteni a conon. Ez a pár óra pedig körülbelül annyira volt elég, hogy magamba szívjam az egésznek a hangulatát, végigfussak a pavilonok között, és elköltsem az erre a célra elraktározott pénzemet. Így előre is bocsánatot kérek a rövidségért.

És akkor a rendezvényről.
Nem ez volt az első Mondoconom, pont ezért ismét meglepettséggel töltött el a szokásos baki a beengedések körül. A kapuk beljebb költöztek a bejárathoz – ami jó ötlet volt – de így a két sor összekavarodott, és nem lehetett látni, hogy melyik az elővételes és melyik a jegy nélküli renitensek sora. Azt hittem, hogy tanultak a tavalyiból a szervezők, de ismét azt kellett tapasztalnom, hogy mikor kibogoztuk a sorokat, bizony nem a jegyelővételes sor volt a rövidebb. Én a tavalyi PAFÉ-s órákig tartó sorban állásom után megfogadtam, hogy never ever, én bizony nem veszek elővételben soha többé jegyet, és ez a tavaly őszi Mondoconon és a mostanin is a segítségemre volt, mert bizony a PAFÉ-s szervezőkhöz hasonlóan ismét elkövették azt a hibát a szervezők, hogy a jegyelővételesek álltak kinn hosszú sorban, míg én jegy nélkül negyed óra várakozás után bejutottam. Ezért bevéstem egy feketepontot.
Lehet abban valami viszont, hogy minden idők legsikeresebb Conja volt az április 14-15-i, mert látványos volt a még délben is a kapuig kígyózó sor. Tényleg hihetetlen tömeg volt, kíváncsi lennék egy saccolós látogatottsági adatra. És ami legfontosabb, valahogy engem is, aki nem egy CP-be öltözős lányka – megfogott az egésznek a hangulata és az életérzése, és ilyet még egyszer sem éreztem, hogy legszívesebben én is gótikus ruhába öltözve, és vörös kontaklencsében szaladgálnék és egy napra vámpírrá változnék, ahogy mindig is szerettem volna. És igen-igen, elérkeztünk a legfontosabb pontig: valószínű azért érezhettem ezt, mert az eddigieknél sokkal de sokkal több cosplayerest láttam (és hagyjuk azt, hogy mennyi volt ebből jó vagy rossz).
A Holdfényconon a választékot hiányoltam, nos itt volt minden, ami szem-szájnak ingere. Mintha egyre többféle fan dolog is lenne conról-conra, ami mindenképpen pozitív. Például én póló és bögre mániás vagyok, és jó volt végre látni, hogy én is megtalálhattam volna a magamnak való fan cuccot. Mondjuk a külföldi manga és lightnovel és dvd fronton mintha őszhöz képest lett volna egy kis visszaesés, így a beígért Strawberry Panic! Light novelt sem tudtam beszerezni, még jó, hogy megrendeltem Amerikából. Nem fogok nyafogni, hogy itt pedig pont a családiasság és az egyszerű, de jól működő ötletek hiányoztak, ami a Holdfényconon annyira tetszett. Igen, nekem semmi sem jó. De emellett elfogadom, hogy a Mondocon inkább üzleti alapokon nyugszik, és ez egyre jobban látszik – és ez nem feltétlenül baj - mindennek csak a pénztárca nagysága szab határt.

Ahogy említettem az elején, pár óra után mennem kellett, ezért ki kellett hagynom szinte mindent – mondjuk úgy a lényeget. Sajnos nem tudok beszámolni a cosplayes versenyről, vagy a karaokeról, sem arról, hogy hányan tudták megcsinálni a pecsételős verseny összes állomását. Ezt legfőképpen azért sajnálom, mert a Mondoconon már hagyománnyá vált rossz idő (ősszel csontig hatoló szél és fagy, most szakadó eső) ellenére ez már az eltöltött pár órámból, és az egyéb helyeken olvasott beszámolók alapján is látszott, hogy egy különleges con volt. De remélem a nyáriról már egy teljes beszámolót tudok adni, mert természetesen azon is ott leszek.


Linkek:
Mondocon