Erről már tényleg sokan írtak, és még többen vitatkoztak, de van valami, ami engem nem hagy nyugodni. Lehet ezért nemszeretni engem, vagy tovább vitatkozni, de én nem tudtam nem-meglátni valamit az Elfen Lied közben.
Még mielőtt jönnek az irritáló hangvételű hozzászólások, mondom, hogy nem izgattak a véres részletek, sőt jószerével aludni sem tudok ilyen jelenetek után. Továbbá nem szokásom bedőlni a klisépaneleknek, és utoljára avagy másodjára (harmadjára, stb.) veszem észre egy animében a 'fanservice'-t. Mert nem akarom meglátni a gerendát sem a filmben ha akad benne olyan jó amit érdemes megemlíteni. Ennek szellemében jöjjön egy kis apróság az Elfen Liedről.

Azt, amiről millió kritikát olvastunk én már nem mondom el, mert unalmas lenne, csak apróságok, amiket sehol sem láttam, fognak elhangozni.
Először is, ott van a sztori, ami egyrészt nagyon túlzó, másrészt ötletnek zseniális. Ebből mindig mindenkinek a túlzást sikerül felismernie, és a zseniális öltet elhalványul, persze érthető okokból (lásd más kritikákban). A zseniális ötlet pedig nem az istenként cselekvő gonosz és annak erkölcsi dilemmája, hanem az ezek fölé emelkedő új faj, akik hatalomban egyértelműen felülmúlják saját alkotóikat is, azaz mit kezd az 'isten' a teremtményével akitől félnie kell. Ami miatt ez az ötlet kevésbé felismerhető, az az, hogy maga az öltet , a  szituáció passzív, és nem is ezen van a hangsúly, így nem is tudtak mit kezdeni vele, mivel valószínűleg fel sem ismerték a lehetőségeit. De haladjunk tovább.
Az Elfen Lied volt az első olyan anime, amiben a szereplők maguk igenis emberek voltak, és a realizmust fogni lehetett a filmkockák között. Nem tudom hogy ezt az egyik alkotó vagy az író saját élményei vagy emlékei alkották-e avagy olyasvalakit kértek fel a munkára aki nem csak animékkel és mangákkal foglalkozik, de ez volt az első olyan anime amiben a fiú szeme előtt lemészárolt család nem megszállott bosszúvágyat szült, hanem összeomlást és az emberi elme alapvető védekezését, a bezárkózást.
Az pedig, hogy a szerelmet és féltékenységet el tudja rejteni a másik főszereplő anélkül, hogy depresszióba esik vagy éppen kifordul magából, egyszerűen felüdítő volt látni, csakúgy, ahogy a zavarodottságot, ami még mindig nem volt elég ahhoz, hogy irracionális módon menekülésre késztesse, a fiút amikor a csókra került a sor. A csókjelenet maga, pedig egy fényesen kiemelkedő pont volt az animében, ahol nem voltak jelen zavaróan elcseszett részletek.

Ettől viszont a sajnálatosan jelen lévő hibák jelen vannak, és a klisépanelek is bele vannak építve az animébe, úgy ahogy vannak, fanservicestül, mindenestül. Nem fogok ágaskodni amellett, hogy az Elfen Lied jó, és mennyire forradalmi film, sőt. Az egyetlen érzés ami bennem van az a sajnálat, hogy pár ennyire eredetire sikerült ötletre és kiemelkedően realitásokba menő sztorielemre olyan vázat sikerült 'fel'építeni ami felér egy színvonalbeli mélyépítéssel...

Értékelés: 6,5

Linkek:
ANN
Animeaddicts

Megjegyzés: az aoianiméről nemrégiben lekerült az értékelés.