2009. február 02. 15:00 - Khaos

Távoli Világok Arcai - helyszíni riport

Január 31, szombat, csípős reggel, leszállok a buszról, és már látom is az iskolát, ami helyet ad a sokat várt rendezvénynek, egy kiemelkedő pontnak a napjaim között. A rendezvény hirdet sok más, bizonyára érdekes esemény között animevetítést és jelmezbált, -versenyt is. Korábban, személyes beszélgetéseink, meghívásom alkalmával már hallottam arról, hogy a szervezésben bizony egy fiatal animés csapat is részt vesz, és nem tagadom, kíváncsi vagyok rájuk. A Debreceni Anime Egyesület (DAnE) gyűlésein eltöltött esték alatt sokat láttam már, persze ezek inkább voltak baráti beszélgetések, és hangos csicsergések, aranyos összevisszaságok, amikből sosem fogyott ki a lendület. A tavalyi eseményt is vidámmá tették az animés jelmezesek megjelenései, hiszen az animés az a furcsa exhibicionista fajta, aki a maga őrült jelmezével még hangos, és figyelemfelhívó szeret lenni.

Nos, a belépéskor valamit már lehetett látni, hiányzik a tömeg, hiányzik a nyüzsgés abból az embertömegből, ami már délelőtt, egy ilyen napon is tudott száz körülire duzzadni. Hamar megtaláltam az animéseket is, egymásnak pusmogva üldögéltek az egyik sarokban, és a folyosó felé nézegettek, várták a vetítést. A vetítőbe idő előtt beléptem, hogy megtudjam mi is várható, és kicsiny meglepetésemre a DAnE gyökeres tagjai ültek egyedül a teremben, és beszélgettek a várható programról. A köszönések után egyből szakmaiasabbra vettük a témát, és mint kiderült, elégedettek nem igazán lehettünk, hiszen a vetítésre kerülő filmek között nem volt túl nagy a változatosság. Az átlagos animés számára már régóta ismerős filmek kerültek a listára, Final Fantasy VII: Advent Children, Bleach és Naruto első mozik, és a Hellsing Ultimate I.

Röviden grasszáltam a vetítés előtt, megnéztem mit találok a rendezvény többi színén. A szerepjátékosok és a kártyások a számukra fenntartott teremben meglepő számot mutattak, ki is derült, hogy hova tűnt a száz belépett ember nagy része. Asztalok sokasága között, és ismerősöknek köszöngetve szlalomoztam végig a termen, gyönyörű kártyákat lestem meg csaták közben, hallottam kellemes történeteket, éppen akció közben levő harcosokat, majd visszasiettem, kicsit késve a vetítés helyszínére. Nos, a késésem nem tűnt fel, mivel a technikai csapat, két fiatal srác, még a hangok beállításán ügyködött. Az Advent Children már sokadjára akart elindulni, de a megoldhatatlannak tűnő probléma nem tágított. Pár perc múltán persze az egyszerű hibára fény derült, és elindult a film. A felirat szövegén a japánul értő közönség bizonyára mosolygott néha, és a kép is gyanúsan nem a megfelelő szélességgel rendelkezett, de már nem akadt több probléma, amíg benn voltam, ugyanis a korábban is jelenlévő, a szervezésben tapasztalatot kereső DAnE csapata idő, és valós tapasztalatok hiányában kénytelen volt elhagyni a helyszínt, s én is velük tartottam, lévén nem csak a vetítéseket megtekinteni jártam a helyszínen.

Az este beköszöntével, egy kellemes középkori bemutató végeztével elkezdődött a móka, hamarosan zene és mulatság töltötte meg a nagytermet, megérkezett az ekkorra már igen hiányolt nyüzsgés, persze most sem túlzóan, és hamarosan, amikor fiatal bandák vették át a terepet, már érezhető bulihangulat is akadt. Sajnálatosan azonban a kosztümök, amiket annyira vártam, csak mérsékelten jelentek meg, animések az esti órákra már nem is maradtak, így nem volt mit tenni, saját magam jártam körbe a megjelent beöltözőket, egy nagy csapatnyi középkorból kilépett fegyverforgatót, és pár furcsán összetartó egyént, akikről csak később tudhatta meg az érdeklődő, aki a sötétebb helyekre is elvándorolt, vámpírok Debrecen Hercegségéből...

Összefoglalva a napot, azt kell mondjam, az esemény igen kellemesen telt, habár nagy durranás nem lett, és nem is lesz belőle ezután. Az animékről, cosplayről és ezek felhajtásáról szólva, viszont nem lennék ilyen pozitív, hiszen szinte semmi sem történt úgy, ahogy egy felkészült csapattól várnánk, illetve a folyton érdeklődő jószágnak, az embernek nem jutott igazán semmi, amin csócsálhatott volna a vetítések során és után. A keserű szájíz persze kicsit épített, és kritikusi, mert ilyen rendezvény akkor sincs minden hónapban. Reméljük a következőn már jóval nagyobb és profibb felhajtást kap szívünk animált fele.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://animecomment.blog.hu/api/trackback/id/tr1913058

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása