Percre pontosan egy évvel ezelőtt született az első bejegyzés az AnimeComment-en. Az akkor még egyszemélyes blog körül azóta egész kis közösség alakult ki, 6-an írunk rá, és napi több, mint 300 egyedi olvasónk van. A havi oldalletöltések száma 13.000-15.000, rengeteg bíztató levelet kaptunk, sok embernek tetszik, amit csinálunk. Nekünk ez pedig sikerélmény, jólesik, meg ilyesmi.
Nem ragozom tovább, további kellemes olvasást kívánunk mindenkinek:
Az AnimeComment csapata
Tíz év múlva...
Öt év múlva...
Lehet, hogy holnapunk sem lesz. A legtöbb amit tehetek az az, hogy úgy élem az életem ahogy csak lehet.
Az életed, vagy akár csak a holnapi ebéd, senki sem tudhatja pontosan mi lesz...
De ígérd meg, hogy visszajössz!
Olyan delikvenseknek, mint a magunkfajta, aki azért néz meg számtalan hentait is, hogy találjon jó átvezetőt a műfajok között, beszédtémának, avagy éppen bevezetésnek az animék ezen szegletébe, szinte találni se lehetne jobb kezdést a hentai témában, mint a Kite.
A film remeken egyensúlyoz a hentai, és a nyitott, japán stílusú korhatáros filmek megszokott sémái között. Vannak akiknek ez is hentai, illetve vannak, akik számára a szexjelenetek önmagukban még nem teszik azzá, és inkább látnak bele -joggal- remek, pörgős akció-drámát az alkotásba.
A sztori érzete kifejezetten japán, túlzó és néhol hézagosan logikus, de ez nem zavarja fel semennyire a történet élvezhetőségét, és a csattanó végül így is tud csattanni, akár többször is, hogy végül, az utolsó percben is gerjedjen bennünk egy erős adrenalinlöket, avagy tátva maradjon a szánk.
A történet fő szála, a két fiatal kapcsolata, akármennyire is sablonos, pont a szexualitás, és az adott helyzet, mondhatni a film zsánere miatt érdekes fűszerezést kap, és olyan helzeteket hoz képernyőre, amiben az animáció talán világelső, és ha mégsem az, hát látni szeretném azt a filmet, ami ilyen intenzitással adja vissza ugyanezeket az érzéseket mindössze ötven perc alatt.
Grafikailag a Kite szintén dícsérendő példa, hiszen az egyértelműen japán vonások a nő- és lányalakok ábrázolásán egyáltalán nem voltak túlzóak, és a mértékek sem voltak érzékelhetően irreálisak, sőt az elkapott pillanatképek kiemelkedő része megjegyezhetően kellemes volt. Szeretnék ilyen minőséget látni hentai filmekben máshol is, sőt, ha lenne, talán szivesebben bújnám azt a részét is az animációknak.
A hentai másik rákfenéje, a csengőn hangzó élvező fejhang, itt is jóval alább van véve, így a hangok ezen tónusáról is elmondható, hogy végre képes kellemes hatást elérni.
A zene egyértelműen jó választás, kellően kirángatja az összképet a megszokott, leragadt hentai, sőt még az anime-érzésből is, és hatásosan mutatja meg, hogy egy banda, élén egy jó szakszofonnal mennyire sokszínű hatást tud kelteni.
"Az összkép- és hang egyszerűen lebilincselően jó, kár hogy pornó." Kikívánkozik sokmindenkiből, akár akaratlanul, akár mások hatására, vagy mások előtt. A Kite elénk rak egy jó nagy adagot a saját igazságából, és ha másra nem, arra jó, hogy leteszteljük vele, mennyire vagyunk feszélyezhetőek egy tökéletesen odaillő szexjelenettől, habár a Kite jelenetei még csak rövid montázsok az igazi hantaihoz képest.
Értékelés: 8,6
Úgy bizony! Az elmúlt időkben egyre többször vetődött fel, a yuri és yaoi mellett, hogy írhatnánk a hentai témában is, így hát már csak idő kérdése volt, mikor is kezdünk neki.
A témák nehezek, hiszen gátlásos kis nemzetben élünk, és ebből legtöbbünkre nagyon sok ragadt, így bizonyára nyögvenyelős lesz az indulás, és persze kétséges is, hogy hányan örültök majd neki, de bízunk benne, hogy szóltok, ha valami nagyon nem tetszik.
Persze a hentai, yuri és yaoi rovatok nem valószínű, hogy kinn virítanak majd a nyitóoldalon, ehelyett innen lehet majd elérni az írásokat, hogy mégis legyen útbaigazítás az írásainkra szomjazóknak.
A kínálatot frissítve, habár ebből a műfajból sem törekszünk világuralomra, de megjelennek a blogon a lolicon és a shotacon rovatok, szintén csak innen elérhetően. Mondanom sem kell ez mit is jelent; minden olyan cikkünk elérhető innen, ami a témába vágó animékkel foglalkozik.
Mondanom sem kell, minden teljesen anonim, és nem sértődünk majd meg ha nem, illetve álnéven kommenteltek, hiszen tudjuk, nálunk, Magyarországon senki sem szokott ilyesmit nézni.
Mi sem szoktunk...
Kevés olyan anime van, aminek a népszerűségét semmivel nem tudtam eddig megmagyarázni. Az Onegai Teacher ilyen a javából: teljesen középszerű, nincsen semmi, ami kiemelné az egy-egy fétisre épülő sorozatok elég émelyítő világából - mégis viszonylag ismert.
Az alapszituáció egy mérsékelten szellemes vígjáték felütés: egy vidéken lakó fiatal srác (középiskolás, más nem is lehetne) szomszédságába egy igazán vonzó hölgy költözik, akinek természetesen segítségére siet a pakolásnál. Egy véletlen folytán kiderül: a hölgy valójában földönkívüli, és ketyeréi segítségével többféle különleges képességgel rendelkezik. A srác valahogy hazakeveredik, és másnap az iskloában azzal szembesül, hogy az új osztályfőnöke a tegnap megismert földönkívüli. Hogy ebből még mennyi bonyodalom lesz!
A történet általában kiszámítható, és sok klisével rendelkezik (élképesztő öltözékű rokonok, szertárba bezárt pár, stb.), és érdekes módon a mellékszálak a legfigyelemreméltóbbak. Némelyik a sorozat hangvételétől nagyon elütő témákat feszeget, mint az antiszociális viselkedés lehetséges okai, vagy a túl korai szexuális élet okozta lelki problémák. Habár ezek az értékelhető momentumok javítanak az összképen, teljesen eklektikussá teszik a történetet, amelynek fővonala végig giccses és fantáziátlan.
Egy középszerű sorozat, ha valakinek felkeltette az érdeklődését maga a sztori, akkor érdemes lehet megnézni, a grafikára és a technikai kivitelezésre nincsen panasz.
Értékelés: 6,8
Chihiro átlagos 10 éves kislány, aki szülei mohósága és önkontroll- hiánya miatt ijesztő szituációba kerül: apja és anyja ugyanis eszik a szellemek ételéből, így büntetésből disznóvá válnak, a kislány pedig a különös szellem- fürdővárosban ragad. Szerencsére egy fiatal fiú, Haku segítségére siet, és elárulja neki: ahhoz hogy életben maradjon és visszakapja a szüleit, munkát kell vállalnia. Chihironak a korántsem kedvességéről híres boszorkány, Yubaba engedélyére van szüksége, hogy a fürdőjében dolgozhasson, amit nagy nehezen sikerül is megszereznie, azonban a megpróbáltatásoknak itt még nincs vége: a szellemek rossz szemmel nézik jelenlétét, a legundorítóbb munkákat végeztetik vele, és még a szívének kedves Haku élete is veszélybe kerül. Szerencsére azonban barátai és segítői is akadnak, és Chihiro végül tiszta szíve, kedvessége és céltudatossága segítségével megoldja saját, és mindenki más problémáját.
Bevallom, nem ez a kedvenc Miyazaki animém. Bevallom, mikor először láttam, nem hatott meg, nem is nagyon értettem. Íme, Miyazaki kitalált egy történetet egy kislányról meg egy csomó szellemről és a jószándék végül győzedelmeskedik. Női főszereplő pipa, randa boszorka pipa, fiatal, segítőkész fiú pipa, erkölcsi tanulság a szülők szörnyű jelleméről, az anyagiasság veszélyeiről, az egymásra figyelés és elfogadás fontosságáról pipa, szép képek, képzeletbeli lények, csodás elemek, jó zenék pipa. De mitől olyan nagy cucc ez a film? Miért kapott Oscart meg annyi más díjat?
Ami hiányzik a megszokott Miyazaki- skálából, az a főhősnő heroikussága. Chihiro eleinte nyűgös, később félénk, aztán béna, majd akaratos, de úgy általában számomra elviselhetetlen (azt mondják, az ember ki nem állhatja a hozzá hasonló hibákkal rendelkezőket :P). Aztán olvastam egy interjút Miyazakival, amiben többek között a Chihiroról nyilatkozik. Elmondja, hogy egy olyan animét akart készíteni, ami a 10 év körüli lányok problémáiról, a korosztály viselkedéséről szól, és a főszereplő csak olyan dolgokat visz véghez benne, amire egy hasonló korú átlagos kislány is képes lenne. Aha. Kezdett tisztulni a kép. Szóval a Chihiroban egy jellemfejlődést követhetünk végig, aminek során a kislánykorból lassan- lassan kilépő karakter képessé válik arra, hogy a felelősségteljes és céltudatos felnőttkorba vivő útra lépjen.
Így már érthetőbbé vált számomra a dolog, de ettől a film még nem lett kedvencem. Ha Miyazaki- alkotásokat versenyeztetnék egymás között, azt hiszem, a Chihiro valahol a lista végén kullogna. Nem mintha rossz lenne, vagy élvezhetetlen, esetleg gyerekes. Egyszerűen csak nem érintett meg. De mindenképpen érdemes arra, hogy aki még nem látta, adjon neki egy esélyt.
Értékelés: 7,5
Linkek:
ANN
Aoianime
Wikipedia