A túlélőcsomag második részében a yaoi, yuri, ecchi és hárem műfajok kerülnek bemutatásra.

Yaoi

Yaoi vagyis boy’s love = fiú x fiú szerelem. A műfaj határai ugyanolyan tágak, mint a yurinál, és ahogy ott is, úgy itt is a célközönség a fiatal tizenéves lányok népes tábora. Egy töretlen népszerűségű stílusról van szó, amelynek sikere megfejthetetlen az egyszerű halandók számára, de a megoldás valahol a japán kultúrában és a régen élt japán nők félénkségében keresendő… de most nem is ez a lényeg.

Általánosságban elmondható, hogy a művek jó részénél inkább a humor és a könnyedség dominál és talán ez könnyebben befogadható szélesebb rétegek számára is, azonban ritkán ugyan, de találkozhatunk komplexebb történetekkel is. Ennek a műfajnak is  megvannak a maga kliséi, és itt a tömkelegével futkározó bishi karakterek jellemében és a kapcsolaton belüli pozíciójában érhetők tetten ezek a klisék. Mégpedig két fogalommal kell megismerkednünk: a seme típusú karakterek a férfiasabbak, szinte mindig idősebbek, sikeresek vagy vezető beosztásúak (MINDIG dohányoznak), nagyon de nagyon komorak és titokzatosak és sohasem értjük, hogy mit esznek az ukékben. Az uke karakterek igazi kis nyunyók, lányos, fiatalabb, érzékeny, lelkizős, cuki fiúk, akik gyakran első szexuális élményüket köszönhetik a semének.

Code:Breaker

Az ősz egyik legígéretesebb darabja ez a pszichothriller, ahol különleges képességek játsszák a főszerepet. Egy átlagos középiskolás lány, Sakura egy este arra lesz figyelmes, hogy egy elhagyott réten álló embercsoport kék lángok martalékává válik, közöttük pedig egy rejtélyes fekete hajú fiú áll. A lányt nem hagyják nyugodni az események, ám hamarosan számon kérheti a tettest, ugyanis a srác másnap a lány osztályába érkezik, mint új tanuló. Rei Oogami először átlagos fiúnak tűnik, ám mihelyst tudomást szerez róla, hogy Sakura szemtanúja volt az esti eseményeknek, az álarca hamar lehull, Sakura pedig tisztába van vele, hogy egy gyilkost ismert meg.