2012. január 13. 15:00 - Nite

Kimi ni Todoke 2. évad

Esküszöm, megpróbáltam mindenféle előítélet nélkül nekiülni a Kimi ni Todoke második évadjának, de azért fekete felhőként lebegett felettem, hogy mindössze 13 részt sikerült neki csinálni, ráadásul úgy, hogy látszólag az előző széria végétől kb. két-három epizódra való anyag maradt a sorozatban. Hiszen Kazehaya-kun és Sawako elég jó napot zártak az újévi templomlátogatással, minden sínen van, mi baj is történhetne?

Egyfelől szereplőink saját érzelmeik tudatára ébredve kezdik kínosan érezni magukat egymás társaságában, másfelől pedig Kurumi-chan és egy nem különösebben kidolgozott új szőke gyerek (aki Sawako-ba lesz szerelmes) megpróbálja elválasztani őket kisebb beszólásokkal. Ennek az eredménye az lesz, hogy Kazehaya és Sawako egymáshoz sem mer szólni a harmadik részig (közben kitavaszodik), a lány nem mer Valentin napi csokit adni a fiúnak (micsoda újítás a romantikus animék menetében), majd később hatalmas félreértés alakul ki a "suki" szó "kedvellek"-nek értéséből a "szeretlek" helyett, ami megint csak nem egy eredeti fejlemény például a LoveCom óta.

Nagyjából ennyi cselekmény van széthúzva az egész sorozatra, ettől persze nagyon lassú, szenvedős lesz. Ennél még sokkal fájdalmasabb, hogy a szereplők első szériában jól felépített jellemei semmivé foszlanak, és olyan pitiáner félreértéseket, amiket régebben öt perc alatt tisztáznak, most részeken keresztül húznak magukkal. Igazán kíváncsiak lehettünk volna a korábban megismert és viszonylag jól kifejtett mellékszereplők történeteire is, hát rájuk nem pazaroltak sok időt sajnos, ezek a szálak elvarratlanul maradnak. Ha ezeket eleve kevésbé hangsúlyosra veszik, és a fillereket megnyírják, az egész történet könnyen belefért volna egy évadba, így viszont csak a hiányérzet marad.

Ennyiből leszűrhetjük, hogy a második évadnak csak a címében van köze a Kimi ni Todoke-hez. A szereplőket véletlenül ugyanúgy hívják, ugyanúgy rajzolták meg, éppen csak minden mást dobtak a kukába a kedves készítők. Egy darabig úgy tűnt, ha valaki a tizedik résztől kezdi nézni az új szériát, nagyjából normális lezárást kap (azt leszámítva hogy mitől lett hirtelen nyár), de ráadásul utána még jön két értelmetlen filler epizód, úgyhogy ennyi időt is felesleges pazarolni rá. Felejtsük el ezt az egészet, és maradjunk annyiban, hogy a Kimi ni Todoke egy jó sorozat volt, csak kár hogy nincs vége.

 

Értékelés: 6,8

Linkek:

Wikipedia
ANN

AnimeAddicts

 

Címkék: kimi ni todoke
komment
2012. január 10. 15:00 - morwen

Overdrive

 

Aki azt hiszi, hogy a sportos animék csak küzdősportokról és labdajátékokról szólhatnak, az téved, ugyanis az Overdrive rendhagyó módon a biciklizésről szól. És nem pusztán hobbi szinten, hanem igazi több száz kilométeres versenyekről, mint a híres Tour de France, csak persze Japánban és kisebb léptékben.

A sorozat a szokásos módon indul: lúzer főszereplőnk, Shinozaki Mikoto nem tudja mihez kezdjen iskolás éveivel, meg úgy általában az életével, mígnem a lány akiért rajong, Fukuzawa Yuki ráveszi, hogy csatlakozzon a bátyjához, Yousukéhez, aki versenyszinten biciklizik, és a Koronázatlan Király gúnynévvel illetik, mivel eddig egy versenyt se tudott megnyerni kiemelkedő képességei ellenére. A sorozat felében az edzést, és a főszereplő fejlődését követhetjük nyomon, ami animékhez illő nagy sebességgel zajlik. Feltűnik egy rivális is Takeshi Yamato személyében, akinek a hegynek felfelé tekerés a specialitása, azonban a sportanimékben megszokott módon később ő is csapattag lesz a nagy versenyen, ami az anime második felében tart végig (a 12. résztől). Nem találkoztam még olyan animével, amiben egy verseny ennyi részen keresztül tartana (összesen 15). Amiben viszont hozza a „szintet”, az a főszereplő emberfeletti képességekkel felruházása. Bár nem vetették el annyira a sulykot, de elég nehéz elképzelni valakit, aki azután, hogy megtanul biciklizni, pár hónap múlva már versenyen indul, és be is tudja fejezni nagy szenvedések árán, közben pedig hegynek felfelé, és sík terepen sprintelésben is az élre verekedi magát pár percig. Ilyet egyébként se szoktak csinálni az életben, mert iszonyú nagy butaság, és sérülésveszélyes is. Ezt leszámítva szerencsére nincsenek színes aurák, vagy hangrobbanás és villámok a biciklik száguldása közben, bár mikor lefelé jönnek egy hegyről az elég veszélyesen néz ki, nem vagyok benne biztos, hogy a valóságban is ilyen intenzív és balesetveszélyes-e a dolog.

Ezt a sorozatot volt szerencsém „egy levegőre” végignézni, ezért talán erősebben hatottak rám azok a számtalanszor ismétlődő momentumok, mikor főhősünk félholt állapotban teker, de aztán újra összeszedi magát és az élre tör. A verseny nagy része ebből áll, fiatal barátunk van mikor saját belső tartalékaiból merít egy rövid belső monológ esetleg flashback során, van mikor segítőtársai is akadnak akik dialógusokkal „töltik fel” a fiatal versenyzőt, hogy az újra belehúzzon. Végül is ez egy sport témákjú anime, azokban tényleg minden fejben dől el. Intermezzoként a verseny közben a főszereplőket követő kocsiban párbeszédeket láthatunk Yuki és barátnői között, amiknek a lényege általában annak hangsúlyozása, hogy valamelyik versenyző mennyire menő és ügyes, meg tehetséges, tehát nem sokat tesznek hozzá a cselekményhez. Leginkább még Yuki reakciói érdekelhetik a nézőt, mert persze azt várjuk, hogy majd bele fog zúgni Mikotoba, miután látja ennyit szenvedni. A romantikus szál azonban itt sem teljesül be, mert a lényeg a biciklizés. A Yuki és Shinozaki közti kapcsolat inkább csak fillerszerepeket tölt be, illetve a kellőképpen távoli motiváció főhősünknek, mert az nem elég, hogy valaki simán meggondolatlan az életkora miatt. Igazából a szokásos „mindent lehet csak akarni kell” közhely öltözik dinamikus, fiatalos de már megszokottan banális köntösbe. Az ember meg csak csóválja a fejét, hogy az animékben nincs gyomorfekély meg sérv.

Értékelés: 6,8

Linkek:
AnimeAddicts

ANN
Wikipedia

Címkék: overdrive é:6
komment
süti beállítások módosítása