Akárhogy is nézzük, egy kórház nem épp a legromantikusabb miliő, amit el tudunk képzelni egy első szerelem helyszínéül, a Hanbun no tsuki...-ban azonban mégis két olyan fiatallal ismerkedhetünk meg, akik betegek és betegségek között találnak egymásra.

Hétköznapi hősünk ezúttal a 17 éves Yuuichi, aki egy vírusos fertőzés miatt hónapok óta tengeti napjait a kórházban. Mivel a betegséget jól viseli és nincs ágyhoz kötve, úgy érzi az unalom előbb fel fogja őrölni, mint bármi más nyavalya, ezért rendszeresen kereket old az éjszaka közepén, a betegbarátnak alig nevezhető Akiko nővér nem kis bosszúságára. Egy átlagos napon aztán Yuuichi megpillant egy lányt a kórház túlsó felében, s némi egyezkedés árán Akiko hamarosan megteremti az első találkozás lehetőségét a lánnyal. Rika - ahogy az már csak lenni szokott - persze nem egyszerű eset: noha a Yuuichivel szembeni viselkedése is hagy maga után némi kívánnivalót, még nagyobb baj az, hogy olyan súlyos szívelégtelenséggel küzd, aminél soha sem lesz garantálható a teljes felépülés.

A két fiatal történetét egy hat részes sorozat mutatja be, ebből az első hármat Yuuichi és Rika jó pár zökkenővel tarkított, de végeredményben sikeres összecsiszolódásának szentelték, majd ezután fokozatosan előtérbe kerül Rika betegsége, illetve a mindent eldöntő operáció. Ennek megfelelően alakul az anime hangulata is: eleinte a könnyedebb hangvétel dominál, míg a későbbiekben együtt rágódhatunk az élet nagy dolgain főhősünkkel.
A két főszereplő egyszerre hétköznapi és reális: bár Rika jó pár megnyilvánulása számomra elég következetlennek hatott és néhány túlzása emlékeztet rá, hogy azért mégis csak egy animeszereplő, Yuuichivel együtt meglehetősen jól hozzák az érzelmileg még bizonytalan kamaszokat, és jó pár sztereotípiát alátámasztanak, amit az ilyen korú lányokról és fiúkról úgy általában gondolni szoktunk. Ettől függetlenül egyikük sem kiemelkedő karakter; akik igazán szórakoztatóak voltak, azok egyértelműen Akiko nővér és Tsukasa, Yuuichi osztálytársa, ők a tulajdonképpeni humorfelelősök. Akit még érdemes megemlíteni, az Rika kezelőorvosa, Natsume, talán a legösszetettebb és kiismerhetetlenebb személyiség  az animében - története és a belőle leszűrt tanulság azonban gyaníthatólag sokaknak ismerős, jópárszor lerágott, de még mindig jól beváló csont - hogy még mindig működik, az talán annak köszönhető, hogy egy 6 részes, nyugodt és harmonikus tempójú sorozattól nem is nagyon várhatunk többet.
A történetben hangsúlyos és szimbolikus helyet tölt be Rika könyvszeretete - azok a  finoman adagolt jelenetek, melyekben idézetek hangzanak el és kvázi ezek segítségével kommunikálnak szereplőink, az egyik legjobban megragadott és szimpatikusabb megoldás, amivel valaha találkoztam animében.

A Hantsukit 2006-ban vetítették a tévében, a grafikája pedig hozza az akkori évek színvonalát: Ise, a csendes kis vidéki város hangulatát jól visszaadják a helyszíni rajzok, a karakterdizájn pedig az apró ingadozások ellenére is szerethető. Ami a zenét illeti, nekem kicsit felejtős, bár tény, hogy mindegyiknek megvan a maga jól eltalált helye, legyen szó akár drámai felismerésről vagy egy újabb Zebra Mask-féle akcióról.

Mindent összevetve a Hantsuki egy kellemes-melankolikus darab, melynek nagy előnye a letisztultság és a hihető történet, szereplőgárda. Ezen kívül azonban maradandót, újdonságot nem fog nyújtani, de a romantikus dráma kedvelőinek bizonyára jó kis időtöltés lesz.

Értékelés: 7

Linkek:
AnimeAddicts
Wikipedia

 Dunát lehetne rekeszteni azokkal az animékkel, melyekben a főhős valamilyen hírességgé válásának útját követhetjük nyomon, legyen szó akár zenéről, vagy mint ahogy az a Skip Beat esetében is van, filmszínészetről. Érdekes csavar nélkül egy ilyen történetet eladni ma már lehetetlen, aktuális főhősünk, Kyoko-chan is bővelkedik jellembeli torzulásokban, hogy egy picit feldobja ezt a klisét. Nagyon fiatalon Tokyo-ba költözik legjobb gyerekkori barátjával, Fuwa Sho-val, aki éppen jó úton halad a popsztárrá válás rögös útján, majd egy szép napon kiderül, hogy a fiú végig csak ingyen cselédnek használta, hogy kényelmesebbé tegye saját életét a nagyvárosban.

Ezzel Kyoko-ban megpattan valami, és elhatározza, hogy bosszút áll: teljesen megváltoztatja a külsejét és betör a showbiznisz világába, hogy megmutassa Sho-nak, nem olyan kis senki ő, mint ahogy gondolta. Egyetlen apró probléma van csak, bosszúból, ha az ember mindenkit utál, nehéz komoly rajongótábort összeszedni, még ha a színészi adottságai meg is vannak hozzá. Ezért az LME produkciós iroda létrehozza az igen ciki nevű "Love Me" részleget, hogy szerethető sztárt faragjanak a Kyoko-hoz hasonló vadócokból.

Sajnos a történetnek nincs vége a 25. résznél, éppen csak egy pár perces "jaj de jó hogy Kyoko-chan jó úton halad" lezárást kapunk, amitől az otaku felmászik a falra, buzgón szidja a készítők felmenőit és folytatásban reménykedik (pedig állítólag nem jött be annyira az első széria, hogy belekezdjenek), majd nekiáll elolvasni a mangát, amiben a sztori már előrébb jutott. Itt aztán kiderülnek olyan turpisságok, hogy a sorozat gyakorlatilag jelenetről jelenetre pontosan megegyezik a mangával, legfeljebb egy-egy hosszabb párbeszédet rövidítettek le, és az anime legnagyobb erősségét, az eredeti képi ábrázolást is nagyrészt a mangából vették át. Nincs is ezzel semmi baj, mert az összes vicces rajzot átmentették, csak kicsit az alkotás hozzáadott értéke kérdőjeleződik így meg. Szerencsére azért ebből is van éppen elég, a szinkronszínészek nagyon jó munkát végeztek, éppen úgy, ahogy a zeneszerző is, és valahogy animációban jobban átjön az, hogy Kyoko-nak milyen tehetsége is van a színészethez. Többször eszembe jutott hogy hű tényleg milyen jól játszik, akarom mondani milyen jól megrajzolták hogy milyen jól játszik vagy hogy is van ez?

Mindenképpen csak ajánlani tudom azoknak, akik szeretik az effajta sztárrá válós, jellem fejlődős sorozatokat, de azoknak is, akik csak kikapcsolódni és egy jót nevetni vágynak. A sok nyúlánk szépfiú miatt a shoujo rajongók sem érezhetik elhanyagolva magukat, de arra mindenképpen legyen felkészülve a néző, hogy fel fogja idegesíteni magát, amikor nagyon rossz helyen fejeződik be az utolsó rész. Ez kisebb problémát jelent azoknak, akik a többit bepótolják a mangából, de ha valaki egy kerek egész történetre vágyik, az bele se kezdjen.

Külön pozitívum, hogy a sorozat különösebb warezelés nélkül elérhető a Crunchyroll-on.

Értékelés: 8.1

Linkek:
CrunchyRoll
ANN
Magyarul mi vagyunk az elsők.

 A 76 részes első széria és a két film után tovább folytatódik rengeteg rajongó kedvenc boxolós sorozata. Lássuk be, nem nagy meglepetés, hiszen mindenki tudta hogy Ippo-nak kevés a japán bajnok cím, és még csak Miyata-kunnal sem láthattuk bunyózni - ráadásul nagyon sokan szerették a sorozatot, nyugodtan ráfér még egy bőr lehúzása.