2009. február 28. 15:00 - Khaos

Asazaki Ikue - Utabautayun

Rohanó életünkben nincs sok idő, de minek is áldoznánk a drága, manapság túl sokat is vesztegetett időnkből valami nagyon idegen, nyekergő hangokat használó egyszerű, és egyébként sem érthető zenére, már ha ez zene egyáltalán...

Nos, nem kell, manapság semmi sem kötelező, ettől függetlenül sokan találnak meg ilyen zenéket is, legtöbben, merem megkockáztatni a kijelentést, azért, mert érdekli őket a Japán kultúra mibenléte pár (tucat) anime után. Mit szégyellnénk, azért olvassuk most ezt az írást, mert egy animés meghallott valamit egy animében, aztán az egész albumot végigülte, majd egy sor információt szerzett be róla. Mint már korábban írtam, az animék és a mangák a közösségalkotás mellett még legalább egy fontos dolgot adnak nekünk: érdeklődést, egy teljesen más világ iránt, nem egy olyan dolog iránt, amit odáig talán nem is tudtunk volna megérteni, még ha halljuk is bármikor az életünk során.
Bizonyára a legtöbb, valamivel, akár csak egy pár aprósággal is többet tapasztalt ember érezte már, ha valamin az emberek nevetnek, csak azért mert nem ismerik, ki tudja hány embert, azok életét és céljait nevetik ki belegondolás, ártó szándék nélkül. Persze ez sosem kell, hogy ilyen komoly legyen, mégis igaz, és mégis jelen van, minden nap minden percében, mert emberek vagyunk.

Kényelemben, sötétben, csöndbe burkolózva, tökéletes magányban, avagy csak a szemeket becsukva a buszon, hallva ezt a zenét, az ember lüktetni, bizseregni, hullámozni kezd. Nem kell érteni a szöveget, egyszerűen érezni, befogadni kell mindazt, amiről a zene szól, szól hozzánk, mesél régi történeteket, képzeletünkbe rajzol szélfútta fákat, a tenger partját, naplementét, meghitt színpadot, táncot, magányos pillanatot, tűz melletti estét - az élet pillanatait, úgy, ahogy azokat mindenki érti.

A ryukuyai zene, a maga enyhe és mély dobszavával, a mindent bejáró fuvolahangokkal, és a sanshin egyszerű pengésével, társulva a nyugat legérzékibb hangjaival, a zongora szivet dongató szólóival, és koránt sem utoljára a természet hangjaival, Ikue Asazaki hagyományokból előlépett tónusával napjaink egyik legszebb zenei jelensége, mintegy ajándék, pont abban a korban, amikor Japán felé annyi érdeklődés nyúlik. Nyílt szívvel ajánlom mindenkinek. Becsülendő és felbecsülhetetlen érték.

 

Linkek:
Wikipedia - Ikoue Asazaki
Wikipedia - Ryukuyai zene
Wikipedia - Sanshin

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://animecomment.blog.hu/api/trackback/id/tr93962924

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása