FLCL - azaz a Fenomenálisan Lökött Citromízű Lapkomédia, mert az egésznek körülbelül ennyi értelme van. Mégis, valahogy az egész hasonlít az élet egy érdekes korszakára, amin mindenki átesik egyszer, mert ki ne érezte volna magát elhanyagoltnak, feleslegesnek, elveszettnek, és ki ne érezte volna magát teljesen egyedül ebben a hatalmas világban. Mindenki volt már kiskamasz, és mindenkinek vannak róla érdekes emlékei.
Kinek szebbek, kinek kevésbé, de az FLCL valamit visszahoz az akkori világ körülöttünk forgó furcsa kegyetlenségéből és érdektelenségéből, még a nagy változásokat is megkapjuk, és szerelmesek is leszünk, vagyis azt hisszük, de aztán mégsem, és mégis, csak másba és máshogyan. Persze mindig vannak mások, csak ők kívül állnak, vagy éppen nem vesszük észre őket, mint ahogy a világot is csak úgy vettük észre, ahogyan mi láttuk és látni akartuk. Na az FLCL ilyen komédia, és mégsem. Mi sem vettük észre, hogy benne vagyunk a cikkben, igaz-e? Pedig a filmben is benne voltunk.

Tudattódulatok tőlünk az FLCLről.