2008. január 21. 15:00 - Khaos

Ah! My Goddess

Sokan vagyunk úgy néhanapján, hogy legszivesebben visszamennénk az időben, avagy meg nem történtté tennénk valamit ha lenne rá erőnk. De nincs, és hívjuk akár sorsnak, vagy az élet törvényének, emiatt sokan szenvedünk. Az Aa Megami Sama, ahogy a japánok mondják, egy csodálatos mese vágyaink netovábbjáról, egy illúzió, ami mindannyiunkban ott él.
A kezdet egy lepukkant kollégiumba kalauzol el bennünket, ahol egy alacsony vézna srác, akinek nem kenyere az önbizalom, éli mindennapjait a Motor Klub többi tagjának teljes elnyomásában. Sugárzik mindenhonnan, hogy az élet nem kezelte  őt éppen kesztyűs kézzel, de valamiért mindig mosolyog és segít másokon. És pont ezért van szerencséje, mitöbb kiváltsága, egyet kívánni egy istennőtől, aki a tükrön keresztül érkezik hozzá. Innen indul be az élet, mondhatni újra, és Keeichi egy istennővel az oldalán fedezi fel a szerelmet, és persze minden bajt ami azzal jár, hogy egy istennőt kívánunk magunknak...
Ez az a történet ami mindenki számára adhat valamit, sőt nem is csak adhat. Ha valaki leül ezen sorozat elé tudatán kívül töltődik meg emberséggel, szeretettel, nyugalommal és lelkesedéssel, nomeg, ha ugyan nem is sokan, de biztosan vannak olyanok akik a főszereplőket egyfajta példának látják.
Be kell hogy valljam, örülök, hogy nem egyből a befejezés után ültem le ezen írás elé, mert így volt egy kis időm, ami alatt lenyugodtak ostorozó gondolataim. Igen, van mit ostorozni a sorozaton, méghozzá nem is kevés. Leginkább a csapkodó, hullámzó sztori az ami az ember figyelmébe kerül, majd észlelhető az a tipikusan Japán húzás, hogy a  készítők a - minden értelemben - legtöbbet ígérő kulcsot megtartják a maguk kezében. Ez a kulcs pedig nem más, mint a két főszereplő szerelme, ami így, ezen sorozat esetében, megérzésem szerint minden nézőt kicsit megerőszakol. Bennem legalábbis ez az érzés csordult túl, miután újabb epizód híján abba kellett hagyni a filmnézést, és a bizonyos kapcsolat az istennő és a főiskolás fiú között, még mindig és már évek óta ott tart, hogy kimondani sem tudják igazán, szeretik egymást. Ez pedig erős nyomot hagy a sorozaton, mind az előrehaladás, mind a karakterek személyisége szempontjából.
Minden kétélűvé válik, ahogy egyre nő a már-már szakadékszerű különbség minden egyes szereplő lelkén belül. Úgy ahogy az elején, sőt néhol még erősebben, kedvenc istennőink, illetve kis kegyeltjük rengeteg olyan hibával rendelkeznek, amelyek nyomát sem mutatják elmúlásnak, miközben jellembeli növekedésük olyan, mint némely Japán város felépülése, néhol már ijesztően hatalmas és gyors. Ugyanekkor pont ez az anime erős oldala is, ez a szakadék. Milyen kár hogy az érem ezen oldala csak egy hiba folyománya, és mégis, mennyire szinkronizál ez is magával a sorozattal. Ahogy a karakterek változása egyre jobb irányt vesz, miközben a hibáik ugyanúgy mutatják magukat mint régen, a nézők, akik maguk előtt látnak egy szereplőt mint példát, kényszerülve vannak arra, hogy náluk is jobb példaképeket alkossanak, és végre kitörjenek a film alkotta keretek közül, ami igazán unikumnak számít az animék terén.
 
Az animáció minősége remek, az angyalkáink gyönyörűek, a világ ami körülveszi őket, pedig szintén gyönyörű, a hátterek kidolgozottak és gazdagok, a mozgás ábrázolása is tetszetős, más pedig már nem is kell, hogy tényleg istennők között érezzük magunkat.
Amit még említeni érdemes, az a gyönyörű zene. A sorozat mellett felvonultatott számok csodásan megkapóak. Nem emlékszem olyan animére ezen kívül, aminek viszonylag kevés zenéiből mindegyiket szivesen eltettem volna magamnak, hogy néha elmeditálhassak a lágy dallamokon.

Mindezen gondolatok végig elkísértek az epizódok során, amik jöttek, és csak jöttek, amíg rá kellett jönnöm, hogy nincs több belőlük. Ki tudja miért, még mindig érdekel, hogy mit hoznak ki a folytatásból a készítők, vagy talán csak arra vagyok kíváncsi, hogy mi történik az annyi mindent túlélt, meg sem született szerelemmel. Ha csak egy kicsinyke hiányunk, vagy érdeklődésünk van a szépség felé, örülni fogunk az animének, és persze minden további stílusbeli egyezés csak emel majd az örömök értékein.

 

Értékelés: 8.4

Linkek:
Wikipedia
Aoianime
Aoianime

 

komment
2007. december 14. 00:24 - public hikikomori

Oh My Goddess! (TV)

Tizenkét évvel az OVA után kezdődött el az egyelőre lezáratlan tv-változat, nagyrészt ugyanazzal a stábbal, ugyanazzal a rendezővel. Mégis újrafeldolgozásról van szó, a sorozat nem ott veszi fel a történet fonalát, ahol az elődje abbahagyta, hanem új fejezetet nyit - ugyanazzal a történettel.
A cselekmény tehát ugyanott kezdődik, azzal a különbséggel, hogy sokkal több mellékszereplő jelenik meg igen lassú, komótos tempóban, gyakorlatilag mindenkinek legalább egy részt szentelve. Persze még a második évad sem jut el odáig, hogy az eredeti manga-folyam valamennyi érdekesebb karakterével megismertessen bennünket, de nem is ez a cél, hanem a manga hozzávetőleges követése - vagyis körülbelül négy évad rossz nyelvek szerint.
Rentgeteg jó és szórakoztató pillanat mellett sajnos nagyon zavaró, hogy az egyes részek színvonala nagyon egyenetlen és rendszertelen, túl sok a filler rész, gyakran több is egymás után. A sorozat humora pedig jó, de a legjobb részek alapvetően egy-egy jól eltalált mellékszereplőhöz kötődnek, és messze nem a két főszereplőhöz. Velük kapcsolatban még zavaró elemek is vannak, mégpedig az, hogy a minden testi kontaktust nélkülöző "szerelmük" amennyire valószínűtlen, jópár részen át annyira idegesítő is.
Ennek ellenére tudom ajánlani az Oh My Goddess!-t, egy jó alapokra készült, technikailag profin kivitelezett sorozat, amelytől azért annyit nyugodtan várhatunk, hogy egy kellemes szórakoztató darab - a hiányosságai mellett is.

Értékelés: 7,7

Linkek:
ANN:
1. évad
2. évad

Aoianime:
1. évad
2. évad

 
komment
2007. december 13. 21:00 - public hikikomori

Oh My Goddess! (OVA)

A 90-es évek elején jópár kiváló minőségű OVA készült, talán az volt ennek a műfajnak az aranykora - leszámítva persze a tényleg rétegműfajokat, amelyek ma jobban futnak. Az Oh My Goddess! az egyik legismertebb példa. Az eredeti manga 1989 óta fut (!) és idén élte meg a 35. kötetet (!). Mangaként minden idők legsikeresebb "romantikus" seinen sorozata. Emellett legsikeresebb feldolgozása vitathatalanul az 1993-as OVA, pedig tényleg csak egy kis ízelítőt adott a történetből és az egész hangulatából. Egyszerűen látszik rajta, hogy az alkotók szerették, amit csináltak, ez nagy szó.
Az alaptörténet a manga szerzőjének egy másik művéből, a You Are Under Arrest-ből kölcsönzött. Egy egyetemista fiú mit sem sejtve pizzát szeretne rendelni, ám mellétárcsáz. Egy istennő jelenik meg a megdöbbent szerencsétlen előtt, és felajánlja neki, hogy teljesíti egy kívánságát. A fiú óvatlanul azt kéri, hogy az istennő maradjon vele. S lőn csoda, vele marad, kezdetét veszik a végelláthatatlan bonyodalmak istenekkel, démonokkal és egyébb lényekkel, valamint két kedvenc főszereplőnkkel.
Az alig öt részes OVA éppen annyiba enged bepillantást, hogy megismerjünk néhány fontosabb szereplőt, viszont a történetet és a gyengébb poénokat kellő dózisban adagolja, egy pillanatig sem unalmas. Ezzel együtt a tényleg csak bevezetőnek szánt videó-kiadás kiemelkedően jobb, mint a későbbi próbálkozások. Ennyi múlna a tempón és a lelkesedésen? Azt hiszem, legalábbis fontosak.

Értékelés: 8,6


Linkek:

ANN
Aoianime
 
komment