2009. március 11. 15:00 - Peorth

Death Note

Nem kevés hátsó szándékkal és remélt-várt izgalmakkal vágtam bele a Death Note-ba: bizonyos mennyiségű shoujo-anime elfogyasztása után úgy éreztem, kifejezetten jól fog esni egy kis vérfrissítés, s miután esetemben az animét jóval előbb megelőzte a híre, biztos voltam benne, hogy a gyógykúrára jobb animét nem is választhattam volna.
Az alapsztori nem volt ismeretlen már korábbról sem - emlékszem, pár évvel ezelőtt egy hasonló erkölcsi kérdést boncolgató filmet láttam, s már akkor világos volt, hogy sok újdonságot most sem lehet mondani: a 'bűnözőket elítélni bűn' olyan konkrétan és direkten célozza meg az embert, hogy az mást nem tehet, mint elítéli vagy egyet ért vele. Nem hinném, hogy lépések vagy fejlődés kimutatható-e, de hogy a téma maga hátborzongató, az biztos. Amire elsősorban kíváncsi voltam, arra vonatkozott, hogy az események miként járják körbe - bár ebben az esetben talán célszerűbb lenne azt mondani, mennyire csavarodnak a központi gondolat köré.
Hát, ami a csavarokat illeti, azokban nem kellett csalódnom. Reményeim olyan szinten, sőt tovább is teljesedtek, hogy néha már kezdtem elveszíteni a fonalat, sőt, egészen konkrétan még mindig ott maradt bennem egy homályos folt az anime második feléből, amivel nem nagyon tudok mit kezdeni. Értetlenkedésemet én magam is furcsálom, már csak azért is, mert amin először megütköztem, az a szereplők önismétlése volt. Ez egy kicsit szájbarágossá tette az animét, ráadásul olyan helyeken, ahol a túlmagyarázkodás nem feltétlenül volt indokolt. Itt méltatlankodnék a pingpong (bocsánat, tenisz)-mérkőzést idéző elmepárbajok és oda-vissza-gondolatpattogtatások miatt is, amikbe egy idő után könnyen bele lehet unni, főleg azokban az epizódokban, amik inkább elméleti szinten mozognak, s nincs bennük annyi akció. Amit még ezek mellett negatívumként tudnék említeni, az a bizonyos jelenetek abszurditása - tudom, furcsán hangozhat ez pont tőlem, aki "civilben" magical girl animéken hízlalja a szemét, de mindenkit biztosíthatok arról, hogy az előzetes elvárásaimat a Death Note műfaji keretei közé igyekeztem szorítani, s halálista ide, shinigami oda, a chipses zacskóban megbúvó minitévétől még mindig ki tudok akadni. Szóval mindezek összessége sajnos ideje korán elérte nálam, hogy a szükségesnél/illőnél kevésbé vegyem komolyan a sorozatot.

A negatívumok ellenére viszont így is sikerült olyan momentumokat találnom, amik engem is maradéktalanul lekötöttek. A karakterekről most hadd ne zengjek ódákat - annyit azért leszögezek, rég láttam animében ilyen jól kitalált, összetett egyéniségeket, akik egytől egyig kiváltanak valamilyen érzelmet az emberből. Az ő személyiségüknek tökéletes tükröződése a karakterdizájn a maga finomságával, máskor pedig durvaságával (gondolok itt Light olykor egészen ördögi mimikájára). Mindehhez tökéletes adalék még a zene, s ha az ember megtalálja azt a kapcsolódási pontot, akkor nagyon könnyen belefeledkezhet a látottakba.

A Death Note számomra összességében pozitív vagy legalábbis elgondolkodtató élményt nyújtott, jó adagnyi szájtátóan izgalmas jelenettel megfűszerezve, s így az elismerés, tisztelgés mindenképp jár neki - de részemről csak tisztes távolságból, a várt katarzis hiányában.

Értékelés: 8

Linkek:
ANN
Aoianime

Címkék: death note é:8
komment
2008. december 08. 15:00 - Khaos

Death Note - Kira vs L

Egy füzet az égből, egy erő a pokolból, és egy kivételes elme a földről. Mi más kellene a tökéletes szörnyeteghez?

Ez pont elég.

Az unatkozó és kiismerhetetlen zseni már olyan régi karakterek, hogy a narráció könyvében is külön fejezetük van. A Death Note kezdő érdekessége az, hogy megkapjuk magunknak ezt a tipikusan negatív hőst, aki végig a szemeink előtt fejlődik azzá, ami végül sikerre viszi a pozitív tükörkarakterrel vívott harcát.
A történet talán egyetlen gyenge pontja pontosan a túlzott hasonlóságban rejlik, hiszen ebben a világban, ahol minden tudománynak ezernyi művelője van és az oktatás is iskolánként változik, egyszerűen lehetetlen, hogy két kivételesen intelligens ember, olyan mértékű defekciókkal és annyira különböző hátterekkel mint a két főszereplőnk, pontosan ugyanazokra a következtetésekre jussanak, és ezeket a következtetéseket pontosan a megfelelő időkben tegyék meg. Olybá tűnhet, hogy a jellegzetesre, és szerethetőre festett karakterek mögött két uganolyan gyártmányú szuperszámítógép működik, méghozzá pontosan anazzal az eredménnyel, ami várható. Ha az ember tudja követni minden egyes lépését a játszmának, nagyon is megjósolhatóak a következő cselekmények, de mivel a gondolatmenetek nem mindig mondják el minden részletét saját futásuknak, és a szereplők is megbízhatatlanul mesélnek nekünk, nem könnyű feladat mindent a fejünkben tartani. Ettől lesz olyan izgalmas a történet, amilyen, és ezért lehet odafagyni a képernyő elé néhányszor, amikor egy sakkbábu kirtelen a szemünk elé kerül, és megmutatja miért is volt ott, ahová rakták.
A történet versenyfutása persze megmutatja mit is tesz Lighttal a füzetke, illetve a hatalom. Ő az egyetlen dinamikus karakter, aki változik, és az L-el vívott elmecsata végére már teljesen más képet mutat, amit még ekkor is könnyű a nézőnek is félreismerni, köszönhetően a Death Note esetén kivételesen jó eszköznek bizonyuló megbízhatatlan közvetítésnek. Rajta kívül csak a halálistenek változnak a történet során, mégpedig igen sokat mondó úton; Ryuk egyre inkább áttér a szórakoztatott néző szerepből a zavarodott thrillert nézőébe, míg Rem képes feláldozni magát azért a lányért, akit Light eszközként használ a maga védelmére.

A sorozatnak nagy előnye még a kiváló animáció, amivel a világ sötét hangulatát is remekül sikerült beleültetni a képekbe. A karakterek tökéletesek, divatosak, változnak, és legfőképpen nagyon közel vannak az emberi alakhoz és mozgáshoz. Hihetőek és befogadhatóak, egyszerre hisszük el ami történik, mégis belefolyunk a történetbe, mint az egyik arc és személyiség tulajdonosa.
A szinkronokról is hasonlóan lehet beszélni, hiszen mindenkinek meg van a maga akár nagyományosnak is mondható, illő hangja. A halálistenek hangjai kellően világi koncepciókon kívül esnek, érezhető a távolság az emberi tónustól. Engem néha még mindig meg tud lepni a Japán szinkron kultúrája...
A zenék kellően popok és rockok, velük bezárólag a Death Note összes eszköze uniszexként és univerzálisként nyúl ki a lehető legtöbb közönség felé, hogy a stílus se riaszthasson el senkit az animációtól. Mindenkinek ajánlom a zenék külön kivizsgálását is.

A Death Note-ot sokan szeretik, még többen imádják, annál is többen vannak odáig érte, ahová én nem érek és amit nem értek meg, de mindennek meg vannak a kellő okai. Az anime és a manga is mesterien adja el magát és kellően addiktív, hogy a legfiatalabb fangörltől az idősebb, komolyabb válogatósig bárki eljusson mindenféle Death Note reklámcsecsebecse vásárlásáig. Látszik, ha valamiből még hiányzik is a valódi művészies spiritusz és erő, egy nagy rakás ületi- és stílusérzékkel, illetve jó képzelőerővel bámilyen sikert el lehet érni, és pont ez az, amiért már többet nem kell reklámozni a Death Note-ot. Ezt az írást is sokadikként fogja elolvasni mindenki, miután már látta, aki mégsem, azt már ez az írás sem veszi rá a megnézésre. Nincs mese, a Death Note korunk egyik nagy animéje, amit valószínűleg később is emlegetnek majd. Persze nem mintha bajom lenne bármelyik ilyen animével, végre egy olyan shounen is lesz a nagypolcon, amiben nem a verekedés a fő tevékenység, hanem az agymunka.

Ajánlást vártok?
Ha kapok almát, majd akkor...

 

Értékelés: 9

Linkek:
Wikipedia
Animeaddicts
Aoianime

Címkék: death note é:9
komment
2008. szeptember 26. 19:18 - public hikikomori

Death Note

A frissen itthon is megjelent filmválltozattal ellentétben a kicsit régebbi Death Note anime megéri, hogy sokat foglalkozzunk vele.
A Death Note kétségkívül egyedi alkotás a maga nemében, egy agyafúrt krimi. A cselekmény egy kiemelkedő képességű középiskolás diák, Yagami Light körül bontakozik ki, akinek kezébe jut az egyik shinigami (halálisten) death note-ja. A könyv pusztító képességgel rendelkezik, megöl bárkit, akinek valaki beleírja a nevét, feltéve, hogy az arcát is ismeri. Az amúgy életunt Light kipróbálja a könyvet, majd rövidesen felbukkan az otthonában a könyv tulajdonosa, hogy beavassa az új helyzetébe… Light innentől kezdve fejébe veszi, hogy a death note-ja segítségével megváltoztatja a világot, és kiírtja belőle a bűnözést.

Rövidesen felbukkan egy rendkívüli képességekkel megáldott nyomozó, akit csak L-ként ismer a világ. L a halálesetekből próbálja kikövetkeztetni az interneten csak Kiraként emlegetett gyilkos személyazonosságát. De hogyan lehet megtalálni valakit, aki egy könyvvel képes ölni? Kira valódi alteregoja, Light pedig hogy harcoljon egy arctalan és névtelen nyomózó ellen? A sorozatban kettejük „harcát" kísérhetjük végig.

 

Kétségkívül egy kiemelkedő sorozatról van szó, mely mangája és filmnváltozata nyomán is nagy nézettséget produkált Japánban. Sok neten fellelhető írás kiemeli, hogy egy jól megírt pszichológiai drámáról van szó. Ez azonban a csavaros forgatókönyv ellenére sem igaz. A szereplők viselkedését és belső monológjait sajnos gyakran nem lehet komolyan venni. A két főszereplő számára csupán végső céljaik léteznek – egymás felderítése – ám a céljük helyességében semmi sem ingatja meg őket. A sorozat során a két elv – gyilkolni a békéért illetve a törvény tisztelete – igazából kibontásra sem kerül, s nem is ütközik össze ebben a formában. Két eltökélt férfi párbajozik, egy pillanatra sem levéve a szemüket egymásról.

 

Mindketten abból indulnak ki, hogy a másik teljesen ugyanúgy gondolkodik, mint ő maga, s ebben elég következetesek. Sikereket akkor képesek így elérni, ha tudnak valamit, amit a másik nem, vagy a véletlen segíti őket. Bár a sorozat legszórakoztatóbb része pont ebben rejlik. Aki képes felülemelkedni ezen a hibán, igazán élvezni fogja, ezt a fajta formális gondolkodásmódot hogyan használják egyre nyakatekertebb módon főhőseink.

Minden kritikám ellenére, az utóbbi évek egyik legjobb sorozatával van dolgunk a pop-műfajban. Technikai kivitelezés tekintetében minden szinten hozza az elvárható legmagasabb szintet: hibátlan grafika, szinkron és élvezhető zene. Ami miatt írásom mégis kritikusabb lett, az annak köszönhető, hogy sokan műalkotásként tekintenek a Death Note-ra, pedig egyértelműen a szórakoztató műfajba tartozik.

 

Értékelés: 8,8

Linkek:

ANN
Aoianime

 

Címkék: death note é:8
komment
2008. február 11. 12:00 - public hikikomori

Death Note - Érdekességek a sorozatból

1. Az első részben felhangzó ének az Uram irgalmazz, angol (görög) nevén a Kyrie eleison, katolikus ének.

2. A második részben a világ minden részéről összegyűlt nyomozókat láthatunk. Mindegyikük előtt egy kis névjegykártya és egy zászlócska áll, országonként egy-egy. Az ott látható nevek valójában focistákéi a megfelelő országokból...

3. Az eredeti adásban a reklámok után közvetlenül azt halljuk, hogy valaki beleharap egy almába (valószínűleg Ryuk-re utalnak ezzel).


4. Az L által használt L betű típusa Old English Text MT.


Végül egy trivia ínyenceknek:
5. L Mac-et használ, Light PC-t.

Fordítva angolról és válogatva az Animenews Network oldalairól.

2008. február 7-étől az Animax műsorán!

A sorozat kritikája az AnimeComment oldalain itt.


Linkek:

ANN
Aoianime

Címkék: death note
komment