2012. január 24. 15:00 - morwen

Deadman Wonderland

 

Börtön. Nem egy gyakori helyszíne animéknek. Talán azért, mert ez az a hely, ahová nem szeretnénk bekerülni, és nyilván annak se örülnénk ha a gyerekeink jutnának oda. A régi buddhista tanítás szerint pedig ha nem hallom a rosszat, nem látom a rosszat és nem beszélek rosszat, akkor nem leszek rossz (vagy nyugaton ugyanez megfordítva: azzá válsz, amire nézel), így érthető ha ódzkodnak börtönben játszódó, börtönről szóló animéket készíteni. A Deadman Wonderland viszont ezzel próbálkozik, megspékelve egy jó adag shounen beütéssel, mint pl. szuperképességek vagy tizenéves átlagos főszereplő.

A Deadman Wonderland se vállakozik arra, hogy élethűen bemutassa, milyenek manapság a börtönök, társadalomkritika helyett inkább egy utópiát mutat, ami azért nem is annyira furcsa, és könnyen megeshet, hogy találkoztunk is már hasonló megoldással nyugati filmekben. Az animében szereplő börtön leginkább egy groteszk cirkuszra emlékeztet. A rabok jelmezekbe öltözve parádéznak, szórakoztatják a látogatókat, és különféle véres játékokon küzdenek meg egymással. Akit halálra ítéltek, azt se végzik ki rögtön, ehelyett a nyakörvén keresztül folyamatosan mérget juttatnak a szervezetébe, és az ellenmérget a különböző programokon való részvételért kapott pontokból veheti meg. Persze ezek a programok általában több rab látványos halálával végződnek.

Főszereplőnk, Igarashi Ganta, persze ártatlanul kerül a börtönbe. Kicsit azért elgondolkodtató, hogy kiskorú létére halálbüntetést kap, nem egy vidám jövőkép. Ganta hangjából a Bleach nézői rögtön ráismerhetnek Hitsugaya Toushiro-ra, az őt alakító Park Romi karakteres hangját nehéz nem felismerni. Börtönbe kerülése után Ganta hasonló élményeken megy keresztül. Első lépésben van valami normálisnak mondható tapasztalata, egy szociális interakció vagy egy észrevétel a börtön működésével kapcsolatban, ami által rendszert próbál találni az őt körülvevő világban. Aztán a második lépésben ez a tapasztalata felülíródik valami véresebb és kegyetlenebb tapasztalat által. Ez a csalódás általi tanulási folyamat ismétlődik fiatal hősünk hétköznapjaiban, és próbálja lerombolni naivitását, idealizmusát és bizalmát az emberekben. A néző persze már az első ilyen alkalom után gyanakszik mindenkire. Ganta is fejlődik idővel, legfeljebb eleinte tűnik túl gyerekesnek a hozzáállása.

Ha mindez még nem lenne elég, a mindannapi túlélésért vívott harc bonyolultabbá válik, mikor Ganta bekerül a börtön színfalai mögé, ahol szuperképességekkel rendelkező rabok harcolnak egymás ellen a gazdagabb nézők szórakoztatására. Emellett persze az épp csak talpára álló, helyzetét kiismerő fiúnak az ártatlanságát is bizonyítani kell valahogy, vagy legalábbis első lépésben megszöknie a börtönből. Ez viszont túl nagy feladatnak bizonyul ahhoz, hogy 12 részben elmeséljék, és idegesítő módon épp akkor szakad vége a sorozatnak, mikor már kezdjük jobban megérteni, mi folyik valójában a háttérben, kik irányítják a börtönt, és ki a titokzatos gyilkos, aki helyett Ganta került a börtönbe. Egy nagyobb lélegzetű sorozatban viszont benne rejlik a jobban végigvezetett jellemfejlődés ígérete is, aminek a végén Ganta igazi keményfiúvá válhat, vagy paranoiás idegbeteggé.

Az anime témájából adódóan érint erkölcsi és társadalmi problémákat. Azonban ezeket egy tizenéves fiún keresztül kapjuk kézhez, akinek azért fontosabb dolgai is vannak a töprengésnél. Meg persze a korához és a shounen műfajhoz illő pátosszal fejti ki, hogy amit megtapasztal, az mennyire nincs rendjén vagy egyenesen embertelen őrültség. Félretéve, hogy mennyiben van igaza, szociográfia helyett inkább a börtönök alapvető társadalmi szerepéről fogalmazódhatnak meg kérdések a nézőben. Miért kellenek egyáltalán börtönök? Mi a céljuk, mi a szerepük egy társadalomban? Mikor mondhatjuk, hogy jól működik egy börtön? Az anime ezeket a kérdéseket abból szemszögből mutatja be, ami a börtönök természetéből ered: a társadalom azokat az elemeket izolálja, amik képtelenek az integrációra, kárt tesznek más emberekben vagy tulajdonban. A börtönöknek az elzárás mellett a másik célja elvileg az kellene legyen, hogy lehetővé tegye ezeknek az elemeknek a visszailleszkedését a társadalomba (már ha hiszünk Focault-nak és a Felügyelet és büntetés c. könyvben leírt összefoglalójának az utóbbi 3 évszázad börtönpolitikájáról Európában). Paradox módon viszont egy börtön falai között nem érvényesek a társadalomban működő szabályok, hiszen a börtönben bűnözők vannak, akik képtelenek ezeknek a szabályoknak a betartására. Ez áll Ganta kezdeti kiakadásai mögött. A későbbiek mögött meg pusztán az, hogy bár shounen animében szerepel, ez valamivel szemetebb a legtöbbnél, és a csalódásokhoz általában fizikai fájdalom is társul. Horrorról viszont nem beszélhetünk, főhősünk túl fiatal ahhoz, hogy magáévá tudja tenni saját halálának tudatát, és a cselekmény is túl akciódús ahhoz, hogy hosszabb jeleneteken keresztül legyen ideje rettegni.

Lássuk be, ennél jobb már nem nagyon lehet. Inkább örüljünk neki, hogy most már van anime ilyen témában is, hogy egyáltalán hozzá mernek nyúlni a témához, ami miatt sok országban biztos nem fogják levetíteni. Persze hatásvadász, és persze ez is egy felnőtté válás történet valahol, mint a legtöbb shounen anime. Bár érdekes, hogy itt a megfelelő erkölcsi értékek már eleve megvannak a főszereplőben, nem a külvilág vezeti rá ezekre, sőt, inkább mindenki más rossz példát mutat, és a körülmények is amellett vannak, hogy jobb bűnözőnek lenni egy ilyen világban. Ilyen szempontból nem is annyira a tanulásról, mint inkább az alkalmazkodás és a önazanosság megőrzése közti egyensúlyozásról szól az anime, ennek viszont még csak sejteni se tudjuk a végpontját, olyan hamar szakítják félbe a történetet. Ha lesz folytatás, mindenképpen érdemes megnézni.

Értékelés: 7,8

Linkek:
Wikipedia

ANN
AnimeAddicts
Animeweb

komment