:2


2008. október 13. 15:00 - Erda

Mind Game

A Mind Game egyike volt azoknak az animékek, amiket teljesen szúrópróba szerűen választottam és néztem meg. Az első két percben a kérdésem csak annyi volt, hogy ez meg mia… , a továbbiakban pedig szemöldököm egyre feljebb csúszott a homlokomon, én pedig egyre lejjebb a székemben.
Mielőtt bárki is belekezdene a filmbe, le kell szögeznünk: ez egy art anime. Jó ezzel a tudattal nekiülni, és tisztában lenni vele, hogy nem a Naruto legújabb részét nézzük, hanem valami nagyon elvonat, nagyon banálist, és az átlagos animétől legtávolabb állót.  

Történetünk hőse egy mangaka fiú, Nishi,  aki még gimiben szeretett bele egy Myon nevű lányba, akivel kapcsolatuk elég… érdekesen alakult. Soha se randiztak, de most Nishi összeszedte minden bátorságát, és megkérte a lány kezét. A dolog rendben is volna, csakhogy a lány életében van valaki más is, akit Myon nagyon be akar mutatni újdonsült vőlegényének. Egy kis étteremben találkoznak, ahol elég fullasztó hangulat alakul ki, aztán jön egy fegyveres rablópáros, akik a tulajt keresik, aki persze lelépett, ezért a vendégekkel szórakoznak el. Myon természetesen azonnal leteperi az egyik, és mielőtt Nishi legalább megpróbálhatná eljátszani a hős megmentőt…. lelövik. És ez még csak a huszadik perc.

A történet meredek része még csak ezek után következik: dumálás Istennel, látomások a szellemvilágban és még fene tudja mennyi minden. Nem nagyon szeretném részletezni, mert egyrészt nem is tudnám, másrészt mert úgy éreztem, ennek az animének nem is a cselekménye a lényeg. Sokkal szembetűnőbb, megbotránkozató a grafika. Ha a tegnapi Gankutsuou-nál azt írtam, hogy szokatlan, akkor erre nem is tudom mit lehetne mondani. Az animéhez szerintem durván annyi köze van, hogy japánok csinálták, amúgy a látványelemek egyáltalán nem jellemzőek a klasszikus értelemben vett animékre, és a felhasznált techinkák is nagyon messze estek a fájuktól.
Kezdetnek ott van a szuperminimalista emberábrázolás, ahol minden vonal ugyanazzal a vastagsággal van meghúzva, és gyakorlatilag semmi sincsen kidolgozva. A szereplők szélsőséges mimikája és beszédstílusa számomra kifejezetten idegesítő volt, és nagyon szúrta a szememet az arcok kidolgozatlansága.
Emellett a másik megjelenő ábrázolásmód a valós képekből és animációból összevágott montázs, ami számomra még irritálóbb volt, mint az előző megoldás. Két szélsőségesen elütő stílus egy képre keverése, és szándékosan ronda összedolgozása nekem felért egy makacs gyomorrontással, ez a két technika összekeverve pedig már nem csak egy szimpla haskicsarásra, de egy kiadós rókázásra emlékeztetett. Számomra hátborzongatóan béna volt a grafika, bár az első óra után, amikor már a történetet se értettem, és csak úgy bámultam ki a fejemből a képernyőre, egész szórakoztató lett ez a teljes őrültség.

A cselekményt és a szereplők jellemzését ezúttal kihagynám, mert teljesen felesleges. A film leginkább az FLCL-re emlékeztetett, mivel az is hasonló kaliberű agymenés, csak ennek még extrém a kivitelezése is. A film garantált agymosás bárkinek bármikor. Vagy utálod, vagy imádod. Én utálom.

Értékelés: 2,3

Linkek:
Animeaddicts
Myanimelist

Címkék: mind game é:2
komment
2008. szeptember 25. 15:00 - Erda

Ajimu

Az animepiac tele van azokkal a romantikus, teljesen egy sémára készült történetekkel, amikről mindenki tudja hogy van, mégis senki sem fecséreli rájuk a szót, hiszen tényleg teljesen felesleges. Fiú, lány, találkoznak, szerelem első látásra, fiú valahogy ráveszi magát hogy megszólítsa a lányt, kiscsaj elutazik/másik iskolába került/halálos beteg, úgy tűnik mindennek vége, de mégsem, mert a szerelem győz, és dejó. Igazából nem is tudom ki az, aki ezt képes megnézni egyszer, nem hogy többször egymás után. Az Air óta csak a nevek és a szituációk változnak, a lényeg ugyanaz, sőt, szerintem nem nagy titkot árulok el azzal, hogy bizony nem az Air volt az első ilyen történet.

Az Ajimu is egyike azoknak az animéknek, ami az únos-untig játszott történetről próbál lehúzni még egy bőrt, de szegény sztori már annyira lejárt lemez, és a kivitelezés annyira rossz, hogy szerintem nem csak én, az antiromantikus, hanem a lányregények rajongói sem bírják végignézni.

Tehát a változatosság kedvéért végy egy lányt. Szép meg kedves és természetesen van két csápszerű antennája, hogy még kawaiibb legyen, na meg egy (látszatra) hegedűtokja, mert az is adja a jókislány formát. Rakj mellé egy kétbalkezes srácot, aki stalker módra bámulja a vonaton majd egy évig, mire a kiscsaj egyszer csak eltűnik, és persze a srácnak ilyenkor kell rájönnie, hogy nincs élet ismeretlen diáklányok utáni sóvárgás nélkül. Aztán jöhet a bonyodalom, legyenek nagy vizenyős szemek, meg nyár, hogy mehessünk a strandra bikiniket mutogatni, és néha rakj a kishölgyre egy műtősmaszkot, mert már mióta tudjuk, hogy az a képernyő elé szegez minden szappanopera rajongót. Ja, és ne felejtsd el a végén azért összehozni a karaktereket, még ha a távoli jövőben is.
Most őszintén, ki a fene kíváncsi erre? Cukormáz, lehetetlen sztori, tipikus szappanopera fordulatok, és elviselhetetlen mennyiségű, vércukorszintet emelő giccs.

Ráadásul mintha ez nem lenne elég, hogy simán 5 alá pontozzam az animét, a grafika egyszerűen trehány. Még ha hentai lenne azt mondanám rendben, szűk volt a költségvetés, de ez még abban a mezőnyben is csak középkategória lenne!  A karakterdizájn mint olyan nem létezett, az animálás gyenge és az egész anime alatt láthatunk öt hátteret. Úgy éreztem, mintha az egész OVAt 16 éves otaku lányok dobták volna össze, akik lusták voltak elmenni rajziskolába, meg különben is minek az. Egyetlen pozitívum talán az opening volt, mert az tényleg dallamos, és elsőre megmarad az ember fülében.

Gagyi sztori, határozottan csúnya kivitelezés és had ne soroljam. Bármelyik laikus nyugodtan felháborodhat, hogy ebben mi a fenét esznek az animerajongók, mert ez tényleg egyike azoknak az animéknek, amiért szívesen letagadnám, hogy én ebbe a szubkultúrába tartozom. Nem ajánlom. Senkinek, semmi pénzért. 

Értékelés: 2.0

Linkek:
Animeaddicts
ANN

Címkék: ajimu é:2
komment
2008. május 28. 15:00 - Erda

Afro Samurai

A Szubkult, vagy amit akartok bejegyzésünk alatt összegyűlt számos komment között találtam egy hozzászólót, aki egyszer szívesen elolvasná egy bűnrossz anime kritikáját. Nos, a kérés számomra parancs, következzék eddigi animés pályafutásom legnagyobb terrorra.

Az Afro Samurai-ba erősen harcművészetmániás korszakomban botlottam bele, és gondoltam aminek a címében benne van a szamuráj szó, az csak jó lehet. Tévedtem.

Számomra már az kicsit erős volt, hogy a történet azonnal egy vérontással kezdődött. Ezzel még nem is lett volna semmi baj, ha megtudjuk, miért is gyilkolásszák egymást az emberek. Itt az ok egyszerű: A Föld Első Számú Harcosa cím ebben a világban nem csak egy legenda, hanem egy létező rang, melyet egy fejpánt jelképez, és úgy szerezheted meg, ha előző gazdájának levágod minimum a fejét. A Föld Második Számú Harcosa ezt meg is teszi, ezzel elnyeri a Legjobb címet, csakhogy az ex-legjobb fia, Afro bosszút forral...

És utána jött csak a rázós rész. A szamurájunk fekete. Nem, nem csak annyi, hogy színesbőrű, de az az igazi feka csávó nagy afrohajjal (amiről  a nevét is kapta) és tesós beszólásokkal. És ha mindez nem lenne elég, kísérője egy igazi füves dríler, akinek óriási spangli lóg ki a szájából, és erős amerikai szlenggel beszél, melyben minden második szó káromkodás.
Itt már erősen kapaszkodtam az íróasztal szélébe, de gondoltam nem ítélek elsőre, fogjuk fel úgy mint egy szokatlan világkép, a történet még jó lehet. Valami mögöttes tartalom, esetleg szép romantikus kép az apa becsületének megőrzéséről, satöbbi.
Nem, ilyenekről szó sincs, ennek az animének az a fő célja, hogy minél több vér folyjék, minél menőbb legyen a főhős, és minél faszább beszólásokat ereszthessen el. Az OVA sorozat szó szerint kizsigerelte a szamurájokról akotott képemet majd nyersen megette a belsőszerveit, elégette a hulláját és a hamvain állva őrült kacajt hallatott.

Ha pozitívat is szeretnék mondani az animéről, az mindenképp a grafika lenne, mert az szép. A mozgások néha ijesztően ellent mondanak a fizika törvényeinek, de ettől függetlenül még tetszett. A színvilág egészen különleges, az egész animében a barna és vörös árnyalatai dominálnak némi kékes  beütéssel.

Az Afro szamuráj jó, ha az ember erősen amerikanizálódott animét akar nézni 'nakiakirály' beszólásokkal és 'megmutatomafrankót' karakterekkel. Én az első 20 percben éveket öregedtem, és a második rész után harakirit akartam elkövetni. Mazochistáknak, otakuknak vagy borzongani vágyóknak ajánlom.


Értékelés: 2.1

Linkek:
Animeaddicts
Wikipedia

Címkék: afro samurai é:2
komment