Mahou Shoujo

Ahogy nálunk hungarikum a pálinka, a paprika és a gulyás, úgy Japánnak is megvannak a maga nemzeti büszkeségei, japanikumjai, és az egyik ilyen mindenképpen a mahou shoujo műfaj. A műfaj jellemzői közé tartozik a többnyire fiatal lányokból álló szereplőgárda, az átalakulós jelenetek, a varázslat (egyébként a barátság is az) a segítő állatkák és valami sablonos természetfeletti gonosz, ami ellen küzdeni kell a varázslatos lánykáknak. Ezeken kívül a mahou shoujo animék négy ízesítésben fogyaszthatók:

Hana no Kunlun

A nálunk Lili a virágangyal címmel futott sorozat a cute witch, azaz csini boszi kategóriába sorolható. Az ilyen animék fő jellemzője, hogy a mágiahasználat nem olyan látványos, általában valami veleszületett képessége a főhősnek, esetleg varázstárgyai. Lilinek pl. ott a hajtűje, amit a Virágbolygó királyától kap. Az ilyen animék a látványos harcok helyett inkább a főszereplő kalandozásait mutatják be, és hogy hogyan segít az embereknek, akikkel összefut.

Fullmoon wo Sagashite

Néhány mahou shoujo anime főszereplője valamilyen híresség, idol, többnyire énekes vagy táncosnő, esetleg színésznő, akik természetesen rendelkeznek valamilyen mágikus képességgel. A Full Moon wo Sagashite már az első részben felvázolja a teljes sorozat témáját, szóval lényegében tudjuk miről fog szólni az 52 rész. A természetfeletti segítségnek köszönhetően főszereplőnk, a halálos betegségben szenvedő Mitsuki képes átalakulni egy teljesen egészséges 16 évessé és így nekiláthat énekesi karrierje építéséhez. Ráadásul egy romantikus szál is kapcsolódik a történethez, ami csak teljesebbé teszi az élményt.

Sailor Moon

A nálunk és világszerte talán legismertebb mahou shoujo anime a senshi, vagyis harcos típusúak közé tartozik, amikben a hangsúly az akción és a gonosz elleni harcon van. Persze az ilyen animékben is a lányokon van a hangsúly, és hogy milyen kapcsolatokat építenek ki, de a fő cselekményszál mindig a világmegmentéséhez köthető valami gonosztól. Persze ezt a banális témát is különböző fokú igényességgel lehet tálalni, a Sailor Moon amellett, hogy kiváló képviselője a mahou shoujo animéknek, széles körben ismertté válhatott azáltal, hogy képes volt egy szélesebb közönség számára szórakoztató tartalmat felmutatni. Persze az más kérdés, hogy akkor sokan tizenévesek voltunk, meg más volt a világ, de akkor ez a sorozat kivételes helyzetben volt, és amit így elért, az is kivételes, nem csak a műfajon belül nézve.

Kamikaze Kaito Jeanne

Végül meg kell említenünk még a Kaito, avagy fantomtolvaj típusú mahou shoujokat, akik nem harcosokká alakulnak, de nem is sztárokká, hanem tolvajokká, akik bár mindenféle bűntettet és csínytevést követnek el, mégis valami magasabb jó cél vezeti őket, és persze a stílusuk, személyiségük nagyon is szerethető. A Kamikaze Kaito Jeanne a keresztény hagyományból merít, főszereplőnknek, aki Jeanne D'Arc reinkarnációja az ördög ügynökeivel kell megküzdenie, ráadásul műtárgyakban, amik eltűnnek ha főhősünk győz. Ezt a külvilág úgy értelmezi, hogy a műtárgyat ellopták, így nyer értelmet a címben szereplő tolvaj megnevezés.

Fantasy

A fantasy az animék körében is népszerű műfaj, és talán szerencsésebb választás, mint hülye ruhákba öltözött, elmaszkírozott felnőtteket nézni, akik tündéset meg orkosat játszanak játékfegyverekkel kamera előtt. A műfaj alapjaival mindenki tisztában van, és mivel ez egy alapvetően nyugati eredetű műfaj, könnyen meg is találhatjuk az elvárásainkat. Emellett azonban a műfajon belül is léteznek eltérő stílusok, ahogy azt a későbbiekben látni fogjuk.

Record of the Lodoss War

A Record of Lodoss War egy klasszikus fantasy, egy dnd-hez hasonló szerepjáték alapján készült. Ennek megfelelően tündék, varázslók és szörnyek csatáit követhetjük nyomon, elmaradhatatlan az epikus léptékű kaland és a világ megmentése, tehát a műfaj legismertebb elemeit láthatjuk viszont, és talán még érződik a hagyományos pen&paper szerepjátékok hangulata is.

Berserk

A Berserk ezzel szemben egy robusztusabb életrajzi jellegű történet, igazi dark fantasy vérrel, leszakadó testrészekkel és démonokkal. A nagyívű történet miatt nagyon szép jellemrajzok alakulnak ki, amit az ábrázolás is hűen követ. A komor hősköltemény természetesen jobban kiteljesedik a mangában, az anime lényegében az előzményeket meséli el nem kis terjedelemben, így a sok akció mellett fejlődéstörténet is valahol. Persze anélkül, hogy érzelgőssé válna, de azért előfordulnak filozofikus jellegű kérdések meg énkeresés.

Juuni Kokuki

A Juuni Kokuki abból az alaphelyzetből indul ki, hogy egy átlagos fiatal lány egy fantasy világba kerül. Ez az alaphelyzet is elég népszerű, és sok esetben komikus színezetet kap, itt viszont nagyon is realistán közelítik meg a szituációt, és a hazajutás módját kutató lány viszontagságos útját követve szépen felfedezhetjük a kitalált világot, ami sokkal realisztikusabb, mint az átlagos, inkább meseszerűbb fantasy világok.

Verekedős

Ezt a műfajt senkinek nem kell bemutatni. Néhány jó kis csihi-puhi, általában szuper képességekkel és akrobatikus harcművészeti elemekkel ötvözve, valami alibi történet, harcművészeti torna vagy valami ilyesmi, kit érdekel csak fröcsköljön a vér és deformálódjanak a fejek.

Dragon Ball

A Dragonball kikerülhetetlennek tűnik ebben a műfajban. Igazából nem csak a története miatt, hanem médiatörténeti jelentősége miatt is, amit most fölösleges lenne részletezni. De még ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, akkor is egy epikus shounen történet bontakozik előttünk rengeteg szereplővel, majdnem egy egész emberöltőnyi időt lefed, mialatt három generáció harcosai mentik meg a világot egy tucatszor sárkánygömbök segítségével.

Hokuto no Ken

A Hokuto no Ken a verekedős műfaj egyik alapműve, nagyon sok későbbi animére gyakorolt hatást. A hegynyi méretű, sztoikus, kigyúrt szereplők általában nem éppen bonyolult cselekmény során püfölik egymást egy poszt-apokaliptikus világban. Persze mai szemmel nézve már elavult a látványvilág, és a zene is jól tükrözi a 80-as évek ízlésvilágát.

Shijou Saikyou no Deshi Kenichi

Néhány verekedős anime nem agyongyúrt izomállatokat, földönkívülieket és szörnyeket ugraszt egymásnak, hanem shounen műfajhoz méltóan egy fejlődéstörténettel áll elő, ami azért nem világ uralmával végződik, hanem örök vesztes, gyáva főhősünk határozottabbá, érettebbé válásával. A hosszú című Shijou Saikyou no Deshi Kenichi (az angol cím sem rövidebb) főszereplőjével könnyen azonosulhatunk, a megpróbáltatások viszont, amiken az anime folyamán keresztülmegy, már mondhatni emberfelettiek. A túlélőcsomagban a helye, mert ha lehet így mondani egy lájtosabb típusú verekedős animét ismerhetünk meg benne, aminél nem a látványos akciójeleneteken van a hangsúly, hanem inkább a történeten. Persze nem hazudtolja meg a műfaj bevett kliséit sem, Kenichinek egyre erősebb ellenfelekkel kell szembenéznie, ahogy ő is erősebbé válik, és idővel itt is elkerülhetetlenül átcsúszunk a természetfeletti képességek terrénumába, ami nem is meglepő főhősünk mestereit nézve.

Játék

Elég sok shounen anime használ fel valamilyen játékot a karakterek jellemfejlődésének mozgatórugójaként. Ezek lehetnek hagyományos táblás játékok, stratégiai kártyajátékok, vagy akár számítógépes játékok. A lényeg, hogy minden ilyen játék kettő vagy több játékos párbajaival jár, így konfliktust generálva a szerepelők között, akik általában mind máshogy élvezik a játékot. Az ilyen játékok a valós életre készítik fel a fiatalokat azáltal, hogy utánozzák az életben is előforduló szituációkat.

Hikaru no Go

A Hikaru no Go egy tipikus shounen sorozat, ami nagyon hasonlít a sportos animékre. A két főszereplő közti rivalizálás nagyon jellemző az animékre, mindig kb. így ábrázolják az egészséges versengést. A hosszú sorozat ugyanakkor remek fejlődéstörténet, végigköveti főhőseink felnövekvését, akik már szembesülnek a pályaválasztás dilemmájával is, és azzal a nehéz döntéssel amivel minden hivatásos sportolónak készülő fiatal szembesül.

Akagi

Az Akagi egy rendhagyó sorozat, és nem csak a karakterdizájn miatt. Az ötvenes évek alvilágát bemutató anime filozófiai igényességgel foglalkozik a szerencsejátékok szellemiségével, és példát próbál mutatni az ideális szerencsejátékosról azáltal, hogy utánzatokkal és csalókkal állítja szembe. Mindehhez hozzájárul a stílusos ábrázolás, a narrátor idealizáló kommentárja, aki gyakran eposzi jelzőkkel illeti a főszereplőt, míg máskor az egyes lépéseket és felállásokat igyekszik megmagyarázni szakmai pontossággal, hogy azért az is meg tudja érteni, aki még soha nem játszott mahjongot.

Yu-gi-oh

A Yu-gi-oh egy fiatalabb korosztályt céloz meg hatásos grafikájával, sablonos, sokszor komikus karaktereivel, és a barátságra, összetartásra, őszinteségre és más alapvető morális értékekre összpontosító történetével. Emellett persze a kártyás játékok tipikus elemei mind megvannak benne, az olyan logikátlanságoktól, hogy felnőttek élet-halál kérdéseket egy gyerekjátékkal döntenek el, az olyan hihetetlenül elmés csavarokig, mikor a győzelem kapujában az ellenfél felnevet, hogy „haha, aktiváltad a csapda kártyámat!”.

.hack

A .hack sorozatok, de leginkább a sign az alapműve a mmorpg-s animéknek. Mashimo Kouichi (Noir, Madlax, Requiem fot the Phantom) sajátos stílusa, Kajiura Yuki technós zenéje felejthetetlen élménnyé teszik az animét. A játékban ragadó vagy a simán csak a játékot élvező fiatalok hozzáállása a világhoz, a kapcsolataik és viselkedésük a virtuális környezetben szociológiai alapkérdéseket boncolgat, míg a cselekmény egy klasszikus ifjúsági nyomozós kalandtörténetet idéz. És a világ, a szereplők, a történet végig hiteles marad, a szemét pk játékosok, a guildek, a carebear-ek (az egyik szereplő neve Bear, rögtön lehetett következtetni a személyiségére) mind megtalálhatóak a mai mmorpg-kben is. Viszont a virtuális világ technológia fejlettsége miatt az egész környezet sokkal élethűbb, és az emberek viselkedése is ehhez igazodik, hsizen itt már pl láthatjuk egymás arckifejezését, ami önkéntelen reakció, tehát teljesen más, mint a bugyuta és sokszor idegesítő smiley-k. Szóval ezt már csak másolni lehet.

Sport

Sport alaptémájú animékből is bőven van választék, főleg a shounen kategórián belül, mert nem árt népszerűsíteni a sportolást a fiatalok körében. Mindegy milyen sportágban mérettetik meg magukat az anime szereplői általában hasonló szituációk, dilemmák fordulnak elő pályafutásuk során. A különbség inkább abban mutatkozik meg, hogy egyéni vagy csapatsportról van szó, de még az előbbi esetében is mindig fontos szerepet játszanak a barátok, akik támogatják a főszereplőt.

Touch

A Touch nem is annyira a professzionális sporttal foglalkozik, mint inkább a fiatalokkal, akiknek a sport köré szerveződik az élete. Nagyon szépen megmutatkozik az is, hogy mennyivel teljesebb életet lehet élni, ha valakinek már fiatalabb korában is vannak céljai, amikért küzdhet, és hogy erre a sport milyen remekül alkalmas.

Captain Tsubasa

A Captain Tsubasa tipikus példa focis animékre, amiknél a csapat egymásra találása legalább olyan fontos a győzelem eléréséhez, mint az egyes tagok képességeinek fejlődése. A shounen animékre jellemző eszköztárból dolgozó anime felvonultatja a gyakran előforduló játékos- és csapattípusokat, és a sablonos helyzeteket, amikkel a legtöbb focis animében találkozhatunk. A hálószaggató lövések, 3 méteres ugrások, és 3-4 perces belső monológok labdatartás közben és a lángoló, sokszor a sebességtől oválissá préselődött labda már csak a hab a tortán.

Hajime no Ippo

Egy tipikusan shounen történet az örök vesztes fiúval, aki elhatározza, hogy megváltozik, és ennek kulcs a asport lesz. Méghozzá a box, egy kifejezetten erőszakos sport, ráadásul a ringben az ember egyedül van, tehát nagyobb hangsúly kerül az individuális fejlődésre, mint egy csapatsportban. Egy csapatban a csapattársak kiegészítik egymást, lehetnek gyengébb tagok is, akit segítenek a többiek. A boxban viszont az ember magára van utalva, aki a ringbe lép, nem lehet gyenge. A sorozatba verekedésen kívül rengeteg humor és dráma is került, az egymást csépelő ellenfelek nem arctalan rongybabák, sokszor ideológiai vagy érzelmi ellentét is feszül köztük. És persze a sport mellett a szereplőknek más életbeli helyzetekkel is szembe kell nézniük, szóval egy összetett, jól felépített, szereplőkre összpontosító sorozatot kapunk, ami nem csak sportanimeként állja meg a helyét.

Giants Killing

A szintén focis anime csak azért került fel a listára, mert nincs még egy olyan focis anime, amiben az edző lenne a főszereplő. A Giants Killing azért tűnhet furcsának a műfaj többi tagját nézve, mert nem shounen anime, mint a legtöbb sporttal foglalkozó társa, hanem seinen. Ennek megfelelően nincs telenyomva speciális effektekkel, a szereplők sem középiskolások, és nincs akkora hangsúly az ideológián hogy milyen fontos a fair play, meg a győzni akarás stb. Ehelyett egy Dr. House-ra emlékeztető pszichológiai eszközöket használó deviáns edző kerül a középpontba, aki gatyába ráz egy nehézségekkel küzdő csapatot. Eközben pedig teljesen más kihívásokkal kell szembenéznie neki is, és a csapat többi tagjának is, mint amiket megszokhattunk a shounen műfajú focis animékben. Alapvetően nem is annyira fontosak a meccsek, vagy hogy ki hány gólt rúg, hanem hogy rendben van-e a csapatjáték, tudja-e mindenki a feladatát a csapatban, nincs-e rejtett ellenségeskedés meg hasonlók. Érdemes megnézni, hogy lássuk, nem csak shounen nyelven lehet fociról beszélni.